Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Viga Gyula: Zemplén vármegye 18 - 20. századi forgalmának néhány jellemzője (Összefoglalás)
Zemplén vármegye 18-20. századi forgalmának néhány jellemzője (Összefoglalás) A rövid tanulmány szerzője évtizedek óta kutatja a Felföld és a Magyar Alföld táji-gazdasági kapcsolatait, annak kapcsán a különböző népcsoportok kulturális egymásra hatását. írásában azt mutatja be, hogy az észak-déli irányban nagy kiteijedésű Zemplén megye magában hordozza a felföldi népélet változásainak főbb jellemzőit, a régiók közötti történeti folyamatok főbb jegyeit, és egyesíti a térség geográfiai és kulturális zónáit is. Vizsgálata ilyen módon a nagytájak közötti kapcsolatok sajátos lenyomataként is értelmezhető. Rámutat arra, hogy - északról dél felé haladva - különböző létformák váltották egymást, s az azokra szakosodott népcsoportok egymással is gazdasági kapcsolatban álltak. A megye legdinamikusabb térsége Tokaj-Hegy alj a volt, amely a szőlők nagy munkaigénye miatt évszázadokig jelentős vándormunkás rétegeket akkumulált: magyarokat, szlovákokat és ruszinokat. Emellett szinte permanens piacként működött, meghajtójaként a környező, más-más adottságú tájak élelemtermelői számára éppen úgy, mint az erdővidék háziiparosainak. A megtermelt javak forgalma a közlekedőútként szolgáló folyóvölgyeken zajlott, amelyek a hegyaljai bor forgalmát is biztosították a Felföld és Lengyelország irányába. Charakteristika des Verkehrs und Warenaustausches des Komitat Zemplén im 18.-20. Jahrhundert (Zusammenfassung) Der Autor des kurzen Aufsatzes widmet sich seit Jahrzehnten der Erforschung der raumwirtschaftlichen Beziehungen zwischen dem Oberland und der Großen Ungarischen Tiefebene - in diesem Strukturzusammenhang untersucht er auch die kulturellen Wechselwirkungen, die die verschiedenen Volksgruppen aufeinander ausgeübt haben. In seiner Studie erörtert der Autor, dass im Komitat Zemplén (dank dessen großer nordsüdlicher Ausdehnung) die Hauptmerkmale der Veränderungen des oberländischen Volkslebens und die wichtigsten Charakteristika der historischen Prozesse zwischen den einzelnen Regionen besonders gut zu beobachten sind. Darüber hinaus treffen hier die geographischen und kulturellen Zonen der breiteren Gegend aufeinander. Die vorliegende Analyse kann man daher auch als einen spezifischen Abdruck der Beziehungen zwischen den einzelnen Großlandschaften ansehen. Der Autor hebt hervor, dass für die Bevölkerung des Komitats - von Norden nach Süden - verschiedene Lebensformen charakteristisch waren und dass zwischen den einzelnen Volksgruppen, die sich jeweils auf eine andere Existenzform spezialisiert haben, eine wirtschaftliche Interaktion stattgefunden hat. Die wohl dynamischste Region des Komitats war das Gebiet am Bergfuß Tokaj, das infolge des großen Arbeitsaufwandes, der für den Weinbau nötig war, jahrhundertelang breite Schichten verschiedener Wanderarbeiter - Ungarn, Slowaken und auch Russinen - akkumulieren konnte. Darüber hinaus fungierte das Gebiet als ein permanenter Markt und dadurch auch als Katalysator sowohl für Lebensmittelhersteller aus den angrenzenden, von verschiedenen lokalen Gegebenheiten geprägten Regionen, als auch für die Kleinhandwerker der Waldgebiete. Als Verkehrsraum für die produzierten Güter dienten die Flusstäler, die als Handelswege genutzt wurden, unter anderem auch für den Transport der örtlichen Weine die Richtung des Oberlandes sowie nach Polen. 101
