Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)

A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései c. nemzetközi konferencia előadásaiból - Verebélyi Kincső: A szokáskutatás lehetősége az európai entológia keretében és azon túl

A mindennapiságot középpontba helyező filozófiai, szociológiai elméletekhez és kutatá­sokhoz kapcsolódva lehetséges és hasznos a szokás fogalmának a meghatározása a már meg­levők figyelembe vételével. Sem a történeti, sem a társadalmi beágyazottságot nem veszítjük el akkor, ha általános kategóriákat használunk, hanem éppen ellenkezőleg, az értelmezés hori­zontját tágítjuk ezzel. Mi a szokást elsősorban cselekvésnek tekintjük, amely a cselekmé­nyesség bonyolultságától függően csoportosítja a szokásokat. Az atomok felépítését mutató térbeli modellhez hasonló módón lehetne jól bemutatni azokat a cselekvésmezőket, amelye­ket együttesen szokásoknak nevezünk. (Verebélyi 1998)20 Egyes mezők további bontását, illetve egymással való viszonyrendszereik finomabb összefüggéseit természetesen lehetne még a modellbe illeszteni. Ugyanakkor a kortárs szokások vizsgálatánál további változatokat is lehet javasolni. A népi színjátszás helyett a performance-jelenségek lettek részei a minden­­napi/ünnepi életnek, illetve a performance-elméletek adnak alkalmat arra, hogy a szokások dramatikus vonásait újra lehessen tárgyalni. (Ujváry 1998)21 Victor Turner nem véletlenül figyelt fel erre a jelenségre már évtizedekkel korábban. (Turner 1989, 2002) A szokások mint cselekvések összetettségének és kapcsolatrendszerének az érzékeltetésére a következő ábrát javaslom. a munka szokásai szokáscselekvés gyermekjáték Szokások jogszokások' az élet fordulóihoz kapcsolódó szokások naptári ünnepek népi színjátszás j népi vallásosság A kutatás célja a paraszti életvilág különféle területein megnyilvánuló szokás/cselekvés logi­kájának a feltárása: különféle szempontok, tematikus tömbök felől közelítve. (Kutschera 1980) Talán itt lehetne jelentős témaváltást is véghezvinni: egyelőre a hagyományos témakö­rök összekapcsolása is nehézkes, kevés a hasznosítható kísérlet. Hangsúlyos vonása a hagyo­mányos életvilágoknak azok térbeli és időbeli létezésének szűkössége és szorossága. Mindez a résztvevők és a közösségen kivül állók viszonyát alapvetően elhatárolja, olyan belső nyil­vánosságot hozva létre, amelyben az individuumnak, a magánszférának nincs helye. További jellemző, az, hogy a hétköznapi és ünnepi cselekvések nem határolódnak el élesen egymás­tól, sőt többféle jelentésréteget is hordozhatnak egyszerre. Ennek a paraszti életvilágnak a középpontjában a testi munka áll: egyszerre mérce, mérték és érték. A munkavégzés képessége 20 Elgondolásom 1998-ban közöltem először. Az azóta eltelt időben szerzett ismereteim alapján sem látszik szük­ségesnek az, hogy a modellen alapvetően változtassak. Egyes mezők további bontását, illetve egymással való viszonyrendszereik finomabb összefüggéseit természetesen lehetne még a modellbe illeszteni. Ugyanakkor a kortárs szokások vizsgálatánál némileg módosítanám a modellt. 21 Az állami vagy sportesemények, a civil szerveződések nyilvános megnyilvánulásai stb. formáikban a színját­szásból sok dramaturgiai és látványelemet vettek át, őriztek meg vagy fejlesztettek tovább. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom