Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései c. nemzetközi konferencia előadásaiból - Voigt Vilmos: Az aktuális közép-európai terminátor a folklorisztikában
nológiát illetően - ám nyilván a közismert fogalmakból indultam ki. A lexikon sok „nagy” címszavát többek rész-szócikkeiből állították össze. Természetesen ilyenkor az olvasó csak egymás után látja a tucatnyi szerző által készített részeket, és végül is azt a tanulságot szűri le, hogy „sokféle” a dolog. Noha ez a világirodalmi lexikon úgy harminc évig készült, és időközben sok minden megváltozott (a pótkötet például a nemmarxista esztéták, irodalmárok és egyáltalán társadalomkutatók valóságos seregszemléje) - voltaképpen egységes társadalomtörténeti keretekben mutatja be mind az Írókat, mind a fogalmakat. Egy-egy pillanatra olykor arra gondolunk, néprajzi szempontból egy saját, akár kisebb méretű szaklexikon is megteszi. Érdekes e szempontból összevetni a közelmúlt három „nemzeti” néprajzi lexikonát. Az Etnagrafija Belaruszi - Encüklapedüja (Minszk, 1989, 575 nagyalakú lapon, főszerkesztője I. P. Samjakin) voltaképpen néprajzi leírócímszavak gyűjteménye, képekkel, különösebb elméleti érdeklődés nélkül és a szakirodalom is csak a kötet végén, ömlesztve található. A kétkötetes szlovák Encyklopédia ľudovej kultúry Slovenska (Bratislava, 1995, Ján Botík és Peter Slavkovský szerkesztésében, majdnem 900 lapon, háromhasábos szedéssel) szintén szép képekkel illusztrált tüzetes lexikon, ám sok száz (!) általánosító, fogalmi szócikkel. Nemcsak a „ľudová” kezdetű szócikkek ilyenek, hanem van literárnosť, literárny folklorizmus, lokálne spoločenstvo stb. címszó is. Vagyis terminológiai kézikönyvnek is használható. Ugyanakkor visszatérő szerkesztői babonaságból nincs szakirodalom megemlítve, pontosabban egy-két főbb címszón belül van utalás a szerzőkre, akik életrajzi szócikkéből megtudjuk, miről is publikáltak. Ez még ma is, az internet korábban, amikor tematikusán is lehet sok minden után nézni - rossz megoldás. Honnan tudjam meg, van-e áttekintés a harangokról, harangozásról, ha a zvon- címszavak nem adnak erről tájékoztatást. A gyönyörű kiállítású szlovén kötetet Angelos Baš szerkesztette (Slovenskí etnološki leksikon, Ljubljana, 2004, 730 kéthasábos nagyalakú lapon). Ez is leíró munka, vannak ugyan elméleti és folklorisztikai címszavak is, ám ezek is rövidek. Egyformán 8-8 félhasábos sort kapott a balada, a Lucija és a primitivná umetnost címszó. Minthogy együttvéve majd 5000 címszó vagy utalás van a kötetben, csak az első, konkrét tájékoztatást kapja meg az olvasó. Szemmel láthatólag az itt bemutatott méretű áttekintések viszonylag rövidebb idő alatt és formailag egységesen létrehozhatók. Hasznosak, ám - terjedelmi okokból - igazi elméleti, elmélyedő gondolkodást nem sugallnak. Az előző ideológiáról hallgatnak, sőt az újabb divatos fogalmakat sem használják. Humoros, hogy az említett lexikonokban pl. a „fetisizmus” vagy „funkcionalizmus” címszavakat kaptak, ám a „marxizmus...” egyikben sem, mintha az sosem létezett volna nemcsak Minszkben, hanem Pozsonyban és Ljubljanában is, a tudományos intézetekben csakúgy. Parareligija címszó van, „partizán...” nincs. Pontosabban: örvendetes módon a szlovák enciklopédiában van ilyen címszó (partizánskepiesne). „Du passé faisons table rase” eddig semmilyen politikai irányzatnak sem sikerült. Ez a faktualizmus és elméleti félelem is megoldás, ám a többi társadalomtudomány szempontjából degradálja, csak adattárrá minősíti a néprajzi-folklorisztikai kutatás eredményeit. Azt hiszem, elég konkrét példát említettem ahhoz, hogy ezek után néhány közhelyszerű általánosítást megfogalmazzak. A fogalmak és terminusok használati eszközök. Mindig egy megadott cél érdekében kell kialakítani ezeket. Legfontosabb követelmény az, hogy következetesek legyenek, és egységes rendszert képezzenek. A folklorisztika terminológiája a néprajz terminológiáján belül kell, hogy helyet kapjon, az meg a társadalomtudományok terminológiáján belül. Történelmi korszakonként változik e kontextus, következésképpen a fogalomkészlet is. Ám napjainkban oly sok minden „túl új” és „feleslegesen új”. Azt hiszem, egyelőre jobban meg tudjuk közelíteni a „mai népi kultúra” jelenségeit oly módon, hogy kiterjesztjük a régi fogalmakat - mintha 40
