Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
Krónika
elnökölt szekcióban ismertette kutatási eredményeit, amelyek többsége - Szőke Anna véleményezése szerint - mindenekelőtt a vallási néprajz területéről hozott anyagra és az identitás kérdését elemző, a hovatartozás kutatásait boncolgató vizsgálatokra alapoz. A tanácskozás ideje alatt a helyszínen kiállítás nyílt vajdasági néprajzkutatók legfrissebb publikációiból, a SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének kiadványaiból, továbbá röviden körvonalazódott a jelenlévők számára Liszka József és Juhász Ilona szlovákiai magyar néprajzkutatók tudományos kutatási területe, eredményei és a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának kiadói tevékenysége is. Szabó Anikó Emlékezet - történelmi tudat - marginalizáció - identitás (Paměť - historické vědomí - marginalizace - identita) Prága, 2013. szeptember 23-24. A prágai Károly Egyetem Bölcsészkara adott otthont annak az interdiszciplináris nemzetközi konferenciának, amelyen 4 fő témakörhöz kapcsolódva etnológusok, történészek, szociológusok, nyelvészek, filozófusok stb. osztották meg kutatási eredményeiket a címben jelzett valamelyik kérdéscsoporthoz kapcsolódva. A résztvevők között csehországi, szlovákiai, észtországi, lettországi, lengyelországi és oroszországi előadók voltak. A tanácskozás két fő nyelve a cseh és a szlovák volt, azonban elhangzottak lengyel, orosz, illetve angol nyelvű előadások is. A tanácskozás érdemi részét az egyik főszervező, a Károly Egyetem Bölcsészkarának munkatársa, Blanka Soupková nyitotta meg, aki egyben beszámolt a konferencia címében jelzett 4 fő kérdéscsoport kutatása terén elért eddigi eredményekről, illetve hangsúlyozta ezek további kutatásának fontosságát, s a témában szervezett konferenciák tudományos jelentőségét. Az előadásoknak köszönhetően aránylag átfogó kép rajzolódott ki a kelet-európai posztkommunista országok többségi-kisebbségi viszonyairól, az etnikai csoportok működési mechanizmusairól, a nemzeti identitás prezentálásának különféle megnyilvánulási formáiról, a történelmi emlékezet sokszínűségéről, s az ezt determináló tényezőkről és sok más egyébről is. Sajnos, az egyes blokkok előadásait követő vitákra nem túl sok idő jutott, azonban e rövid eszmecserék során is továbbgondolásra érdemes fontos kérdések és szempontok vetődtek fel. Nagy előnynek számított, hogy a résztvevők több szláv nyelven is beszéltek, így a kommunikáció nagyszerűen működhetett és jelentősen megkönnyítette a résztvevők számára a szakmai kapcsolatteremtést is. A szlovákiai előadók között ott voltak a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának munkatársai is. L. Juhász Ilona előadásában (,Kétféle történelmi tudat. Emlékművek mint két nemzet politikai konfliktusainak forrásai Komáromban [Dvojaká historická pamäť. Pomníky ako zdroje politických konfliktov dvoch národov v prihraničnom meste Komárno]) a szlovákok (csehek) és magyarok által állított emlékjelek eltávolításainak, ill. újraállításának történetét kísérte végig az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követő időszaktól napjainkig a társadalmi és politikai változások tükrében. Részletesebben foglalkozott a szlovákok és magyarok által 2010-ben egyazon napon emelt két Trianonemlékmű, illetve a 2009-ben állított Szent István-szobor és a két hittérítő, szent Cirill és Metód szobrok kapcsán kialakult etnikai feszültségek elemzésével is. Liszka József a Személyes és kollektív önreprezentáció a dél-szlovákiai szakrális kisemlékek példáján 232
