Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
Tanulmányok - Bausingr, Hermann: Hamupipőke. A mesei jelképek problematikájához
Észrevételeinket ezúttal tudatosan csupán néhány értelmezési pontra korlátozzuk. A fent vázolt szempontokhoz egyet s mást talán még hozzáfűzhetnénk, sokkal tovább viszont semmiképpen sem terjedhet egy általános értelmezés. Természetesen az sem kerülhető el, hogy egy mese, akarva-akaratlanul „személyes tartalommal ruházódjon fel”3. Jacob Grimm például bizonyára nem tudott úgy galambokról írni, hogy közben ne gondolt volna azokra a galambokra, melyeket édesapja tenyésztett51 52 - efféle képzettársítások alól ugyanis senki sem tudja kivonni magát. Ugyanígy a szimbólumok általános jelentéssíkjai is változhatnak; akár oly mértékben is, hogy ezáltal az egész mese megváltozik, és egy új formává alakul. A „Hamupipőke-legenda” és a Hamupipőkéről szóló mese közti kapcsolatokat mind ez ideig senki sem vizsgálta behatóbban; sajnos úgy tűnik, hogy az egyébként igencsak alapos Anna Birgitta Rooth sem ismerte a tudtommal egyedüli idevágó művet, Samuel Singer53 munkáját. Egy megfelelő kutatás minden bizonnyal új ismeretekkel gazdagíthatna bennünket a mesék és legendák szimbólumértelmezését illetően. Rövid tanulmányunkban egy konkrét mese egyetlen konkrét szövegváltozatát vizsgáltuk. Talán a különböző variánsok nagy számával magyarázható, hogy miért született a meséről mindmáig oly kevés, irodalmi-esztétikai szempontoknak alárendelt elemzés. A variánsokra persze úgy is tekinthetünk, mint egy vers szövegváltozataira, még akkor is, ha esetükben nem létezik semmiféle végső verzió. Vizsgálódásunk szerény eredményekkel zárul. Ugyanakkor éppen az volt az általunk kitűzött cél, hogy felhívjuk a figyelmet az efféle önkorlátozások szükségességére, ezáltal is hangsúlyozva a szimbólumértelmezés problematikáját54. Végső soron a mese olyan, mint a dal - ismét Staigert idézve: „nem kötelező érvényű. Nem old meg problémákat. Nem hivatkozhatunk rá”55. Meghamisítanunk viszont semmiképp sem szabad. (Csanda Máté és Liszka József fordítása) Aschenputtel Zum Problem der Märchensymbolik (Zusammenfassung) Wenn von Märchendeutungen gesprochen wird, blickt man im allgemeinen zunächst auf das 19. Jahrhundert und denkt an die verschiedenen mythologischen Richtungen: etwa an die Himmels- und Wolkenmythologie (Adalbert Kuhn) oder die Mondmythologie (Emst Siecke). Aber auch das 20. Jahrhundert hat, besonders seit dem Ende des ersten Weltkrieges, eine große Anzahl von 51 Lüthi, Max: Das europäische Volksmärchen, 115. p. 52 Grimm, Jacob: Besinnungen aus meinem Leben, 1814. In Inventar der Grimm-Schränke in der Preußischen Staatsbibliothek. Bearbeitet von Hans Daffis. Leipzig: K. W. Hiersemann 1923, 107. p. /Mitteilungen aus der Preussischen Staatsbibliothek, V./ 53 Singer, Samuel: Schweizer Märchen. Anfang eines Kommentars zu der veröffentlichten Schweizer Märchenliteratur. Bem 1903 és 1906, elsősorban II (10. kt.), 1—9. p. 54 Még egyszer hangsúlyozni szeretnénk, hogy jelen munka kizárólag egy, a történetileg meghatározott szövegtől időközben önállósult változattal foglalkozik. Peuckert kimutatta, hogy a szóban forgó mese lényegében egy történelmi tudósítás (vő. Deutsches Volkstum in Märchen und Sage, Schwank und Rätsel. Berlin, 1938, főleg: 15. pp.). Ettől persze a mesebeli motívumok szimbolikus jellege nem válik érvénytelenné, mint ahogyan a motívumok szimbólumjellege sem fosztja meg azokat történetiségüktől. 55 Staiger, Emil: Grundbegriffe... 83. p. 20
