Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Vas Kinga: Fehérlófia és a mese morfológiája
XXIII. XXIV. XXV. XXVI. XXVII. XXVIII XXIX. XXX. XXXI. a hős ismeretlenül megérkezik haza, vagy egy másik országba (felismeretlen megérkezés). Jele: X. az álhős jogtalan követeléssel áll elő (jogtalan követelés). Jele: d>. a hős nehéz feladatot kap (nehéz feladat). Jele: 3. a hős megoldja a feladatot (megoldás). Jele: P. a hőst felismerik (felismerés). Jele: Y. az álhőst, ellenfelet, károkozót leleplezik (leleplezés). Jele: O. a hős új alakot ölt (transzfiguráció). Jele: T. az ellenséget megbüntetik (büntetés). Jele: H. a hős megházasodik és trónra lép (esküvő) Jele: C** 2.2. A varázsmese funkcióinak összekapcsolódása A bemutatott motívumok kapcsolódását és a mese cselekményének gördülékenységét szolgálják az állandó formulák. Bár ezek az elemek a cselekmény alakulására nincsenek döntő befolyással, mégis rendkívül fontosak. Ezek nagyon változatosak és sokszínűek lehetnek. Ide tartoznak a kezdő és záró formulák. A kezdőformulák akár több sorosak is lehetnek, a Fehérlófia egy szerényebb kezdő formulával indít: ,,hol volt, hol nem volt, még az Operenciás-tengeren is túl”. A záróformulák közül talán a legnépszerűbbet olvashatjuk itt is: „még máig is élnek, ha meg nem haltak. ” A mese belsejében is találkozunk különféle formulákkal, melyek adott helyzetekhez, szituációkhoz kötődnek. Szinte már előre várjuk, hogy a királylány a sárkány palotájában így üdvözölje a megszabadítására érkező hőst: „Hol jársz erre, amerre a madár se jár”. A mesekezdő, illetve mesezáró formuláknak funkciója nemcsak a hangulat megteremtése. Ennél sokkal fontosabb szerepük az, hogy ezek a változatos fordulatok vezetik be az olvasót a mesevilágba, illetve a történet végeztével visszaterelik a való világba. A funkciók közti összekapcsolódást szolgálják a tájékozódás, illetve tájékoztatás különböző formái. Esetünkben a tájékoztatásnak párbeszédes formáival találkozunk. Az esztétikai élmény elérése érdekében a mesék gyakran alkalmazzák az ismétlések, az epikai hátráltatás és a fokozás eszközét is. A varázsmesék egyik legismertebb jellemvonása a különféle megháromszorozódás és a hármas szám ismétlése. Megháromszorozódhatnak funkciók, funkciópárok, sőt menetek is. Az ismétlődés állhat egyenrangú feladatokból (például háromévi szolgálat), vagy lehet fokozó jellegű, amikor a harmadik feladat a legnehezebb. Megtörténhet, hogy két sikertelen cselekvést követ egy harmadik, amely már sikeres. Nézzük meg, hogyan alakulnak a háromszoros ismétléssel kapcsolatos segédelemek a Fehérlófiában. A megháromszorozódások egész tárházát figyelhetjük meg a Fehérlófiában. Már a mese legelején olvashatjuk, hogy a hős útja során három férfival találkozik: Fanyüvővel, Kőmorzsolóval és Vasgyúróval. Ebben az esetben fokozó jellegű megháromszorozódással van dolgunk. Fanyűvő akad először Fehérlófia útjába. Amikor megbirkóznak, elég egyet csavarintania Fanyűvőn a hősnek, máris fölhöz vágja. Kőmorzsolóval már nehezebb dolga van, de három-négy csavarintás után ugyancsak földhöz vágja. Vasgyúró, a harmadik férfi bizonyul a legerősebb ellenfélnek, vele sokáig kellett Fehérlófiának viaskodni, a végén viszont mégis győzött. Hasonló jellegű megháromszorozódásra figyelhetünk fel a sárkányok esetében is. Egyrészt szintén hárman vannak, másrészt a fejek száma többszöröződik: az első sárkánynak három, a másodiknak hat, a harmadiknak pedig tizenkét feje van, harmadrészt szintén megfi68
