Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Voigt Vilmos: Németországból, Ausztrián keresztól Magyarországra. Grimm hatás a magyar népmesére

Utóhang

Dolgozatom írása után számottevő fejlemények történtek. Meseszó. Tanulmányok mesékről és mesekutatásról c. könyvemben (Budapest, MTA—ELTE Folklór Szövegelemzési Kutatócsoport, 2007-2009) főként a 125-135. lapon régebbi írásaimból közöltem. Itt hivatkozom Karády Ignác (7-1858) 1848-ban a gyermekek számára közzétett könyvére, Regék és mesék, amely a Grimm-mesék alapján készültek. Korábbi könyvészetünk ennek csak 1895- ös (!) Gaál Mózes készítette átdolgozott könyvét ismerte. Tanítványaim, doktorandusaim Domokos Mariann és Gulyás Judit elkészítették a Magyar nyelvű Grimm-kiadások 1963 -2005 válogatott könyvjegyzékét (közölve a 127-135. lapokon). Ebben 185 új tétel (!) fordul elő. Feltétlenül meg kell említeni, hogy Gärtner Petra 2008-ban elkészítette egyik egyetemi szakdolgozatát: XIX. századi magyar nyelvű Grimm-mesék és illusztrációk néprajzi összefüggései címmel (Kéziratban megvan az ELTE BTK Folklore Tanszékén) O az illusztrációk régi változataival kezdte. Magától értetődik, hogy ez a feltáró és elemző munka folytatódhat. Legutóbb pedig a Grimm-mondák is végre megjelentek magyar fordításban. Ez is önálló kutatási terület.

Voigt Vilmos

Z Nemecka cez Rakúsko do Uhorska

Grimmovský vplyv na maďarskú ľudovú rozprávku (Zhrnutie)

Počiatky výskumu maďarských rozprávok siahajú až do roku 1812, teda po prvé vydanie Detských a rodinných rozprávok bratov Grimmovcov. Zbierka maďarských rozprávok Georga Gaala, ktorá vyšla v roku 1822 v nemeckom jazyku (Märchen der Magyaren), totiž vznikla pod bezprostredným vplyvom grimmovskej zbierky. Neskôr sa nielen výskum rozprávok, ale aj mytológie (napr. prostredníctvom Arnolda Ipolyiho) dostal do úzkeho vzťahu s bratmi Grimmovcami. Maďarské nekrológy napísané po smrti Wilhelma ( 1860) a Jacoba ( 1863) zdôrazňovali a oceňovali predovšetkým ich filologickú činnosť. Pri príležitosti pamätných rokov Grimmovcov (1885, 1963) maďarskí bádatelia veľmi vysoko hodnotili životné dielo oboch bratov. Gyula Ortutay v roku 1963 súhrnne písal o tých maďarských rozprávkach, ktoré sa dostali do ústnej slovesnosti z maďarských prekladov grimmovských rozprávok. Tieto rôzne zbierky prekladov do roku 1963 vyšli v 76 vydaniach v miliónovom náklade. Ich prvé „úplné“ vydanie bolo však až v roku 1989. Renomovaní bádatelia rozprávok (Elisabeth Róna-Sklarek, Sándor Solymossy, Linda Dégh, József Faragó, Agnes Kovács) analyzovali tie rozprávky, ktoré bezprostredne alebo sprostredkovane (napríklad prostredníctvom populárnych rozprávaní, ktoré spracoval Elek Benedek) pochádzajú z grimmovského rozprávkového fondu. Na prvý pohľad je počet grimmovských rozprávok v maďarskej slovesnosti pomerne malý, avšak v priebehu 20. storočia (až dodnes) sa ich počet neustále zvyšuje. Samozrejme, v maďarskom grimmovskom výskume je ešte mnoho otvorených čiastkových otázok čakajúcich na odpoveď. Dnešný doslov k tejto štúdii podáva prehľad o najdôležitejšej odbornej literatúre, ktorá vyšla od roku 1999.

Prvá, nemecká verzia tejto štúdie bola publikovaná vo zväzku vydanom na počesť 65. narodenín Leandera Petzoldta (Europäische Ethnologie und Folklore im internationalen Kontext. Festschrift für Leander Petzoldt zum 65. Geburtstag. Hrsg, von Ingo Schneider. Frankfurt am Main-Berlin-Bem- Bruxelles-New York-Wien: P. Lang 1999, s. 309-320). Tento preklad do maďarčiny vznikol na základe zborníka štúdií autora (Europäische Linien. Studien zur Finnougristik, Folkloristík und Semiotik. Budapest: Akadémiai Kiadó 2005, s. 104-113).

(Preklad Ida Gaálová)

35