Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Voigt Vilmos: Németországból, Ausztrián keresztól Magyarországra. Grimm hatás a magyar népmesére
Acta Ethnologica Danubiana 14 (2012), Komárom—Komárno Németországból, Ausztrián keresztül Magyarországra* (Grimm hatás a magyar népmesére) Voigt Vilmos Szinte nincs is egy országban rangos folklorisztika, ha külön és többször nem foglalkoztak a Grimm-mesékkel. Szerencsére nálunk sincs másképp: több, egymást követő nemzedék vizsgálta a Grimm-mesevilág hatását a magyar folklórra. Dolgozatom hivatkozásaiból kitűnik, hogy éppen ötven éve, az akkori Grimm-jubileum idején gyűjtöttem össze a magyar nyelvű Grimm-mesekötetek jegyzékét. A most olvasható írás először 1985-ben (az akkori, újabb jubileum idején) fogalmazódott meg, ám 1999-ben készült el az itt olvasható szöveg. Célom az volt, hogy a Grimm-hatásról szóló „ lelkes megállapításokon” túlmenően, minél pontosabban adatoljam ezt a hatást. Ugyanis a magyar mesélők sokkal több Grimm-mesét mondtak el, mint például ahányban egyesek a sámánizmus nyomát vélték felfedezni... Ez nem is csoda, hiszen a magyar népmese, ha egyetlen szóval kívánjuk jellemezni: „európai népmese". Szerencsére az utóbbi másfél évtizedben nagyot lépet előre a magyar Grimm-mesekutatás. Olyannyira, hogy dolgozatomhoz egy kis utóhangot kellett illeszteni. És abban is biztos vagyok, hogy ez nem az „ utolsó szó ” e témakörben. Budapest, 2012. október 18-án Voigt Vilmos Közismert, hogy a magyar népmesekutatás kezdetei tulajdonképpen a Grimm fivérek 1812- es mesegyűjteményére vezethetőek vissza.* 1 1822-ben, Bécsben jelent meg Gaal György magyar népmesegyűjteménye,2 amelyben azt hangsúlyozza, hogy azt tízesztendős munka * Aus Deutschland über Österreich nach Ungarn. Der Grimmsche Einfluß auf das ungarische Volksmärchen. Első megjelenés: Europäische Ethnologie und Folklore im internationalen Kontext. Festschrift für Leander Petzoldt zum 65. Geburtstag. Hrsg, von Ingo Schneider. Frankfurt am Main-Berlin-Bem-Bruxelles-New York-Wien: P. Lang 1999, 309-320. p. Jelen fordítás a szerző német nyelvű gyűjteményes kötetében megjelent szöveg alapján készült. Voigt, Vilmos: Europäische Linien. Studien zur Finnougristik, Folkloristík und Semiotik. Budapest: Akadémiai Kiadó 2005, 104—113. p. 1 Ortutay Gyula: Jacob Grimm und die ungarische Folkloristík. Deutsches Jahrbuch für Volkskunde 9 (1963), 169-189. p. UŐ. Jacob Grimm és a magyar folklorisztika. Ethnographia 74 (1963), 321-341. p. Mivel a tanulmány eredetileg német nyelven, német nyelvű közönségnek íródott, ahol arra lehetőség volt, a kapcsolódó irodalom is német vagy (ritkábban) angol nyelvű. Fordításunkban, amennyiben ez lehetséges, igyekeztünk a magyar nyelvű mutációkat is megadni [a ford, megj.] 2 Gaal, Georg von: Märchen der Magyaren. Wien: Druck und Verlag von J. B. Wallishausser 1822. Gaal György magyar népmesegyüjteményének teljes jegyzékét magyarul és németül (AaTh-típusmutatóval) lásd: Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok. Pécs: Baranya Megye Tanácsa 1957, II: 687-688. p. Gaal György életéhez, további irodalommal vö. Voigt Vilmos: Georg von Gaal. In Enzyklopädie des Märchens. Bd. 5. Berlin-New York: Verlag Walter de Gruyter 1987, 623-625. hasáb. Uő. Gaal György. In Kapcsolatok és konfliktusok Közép- Európa vidéki életében. Tanulmányok Gaál Károly professzor 75. születésnapjára. Csorna Zsigmond-Gráfík Imre szerk. Szombathely: Vas Megye Önkormányzata 1997, 205-216. p. 27
