Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Krónika
A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései (Komárom, 2012. november 9-10.) Baranyovics Borisz 2012. november 9-10-én a komáromi Selye János Egyetem adott otthont annak a nemzetközi, tudományos konferenciának, amelynek keretében három ország (Csehország, Magyarország, Szlovákia) kutatói vitatták meg a közép-európai folklorisztika modem kori problémáit. A tudományos tanácskozás főszervezője a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja, társszervezői a Szlovákiai Néprajzi Társaság, a pozsonyi Komenský Egyetem Etnológiai és Kultúrantropológiai Tanszéke és a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Kara voltak. A konferencia megszervezésének egyik apropója a Fómm Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja megalakulásának 15. évfordulója volt. Liszka József, az Etnológiai Központ igazgatójának bevezető szavai után Gyepes Róbert, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánhelyettese és Tóth Károly a Fómm Kisebbségkutató Intézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket. A szakmai program első blokkját (amelyet Hana Hlôšková vezetett) Voigt Vilmos (Budapest) bevezető előadása nyitotta (Az aktuális közép-európai terminátor a folklorisztikában). Az előadó főleg (de nem kizárólag) terminológiai kérdésekre hívta fel a figyelmet. Olyan szakkifejezéseket vizsgált európai összefüggésben, mint az „etnomuzikológia”, „etnokoreográfia”, „népdalok/népies dalok”, „culture studies”, „honismeret”. Hangsúlyozta, hogy gyakran az új szakkifejézesek mögött sem rejtőzik mélyebb értelem, mint a régebbi terminusok mögött, mindeközben a folklorisztika kutatási tárgya nem változik. Például több kutató a „népi kultúra”, illetve a „népköltészet” helyett a (Voigt Vilmos szerint semmitmondó) „populáris regiszter” fogalmát részesíti előnyben. Előadását időszerű nemzetközi néprajzi publikációk (folyóiratok, nemzeti néprajzi lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek) összevetésével, azok szóhasználatának bemutatásával tette gyakorlati szempontból is értelmezhetővé. Őt követte Jaroslav Otčenášek (Prága) előadása, melyben a kis folklórmüfajok terminológiaitipológiai problémáival foglalkozott. A délelőtti programban meghallgathattuk továbbá Magyar Zoltán (Budapest) beszámolóját is, aki a magyar történeti monda-hagyomány módszertani és terminológiai kérdéseit firtatta a recens folklórgyűjtések tükrében. Bemutatta a magyar történeti mondák katalógusát, amely a mondák nemzetközi osztályozásához is segítséget nyújthat. Az L. Juhász Ilona által vezetett délutáni blokk első szereplőjeként Bohuslav Šalanda (Prága) a folklór narratológiai szótárának projektjét mutatta be, mely általános áttekintést kíván nyújtani a cseh és külföldi folklórról és folklorisztikáról. Barna Gábor (Szeged) Boldog Margit szentté avatási ügyének 20. századi levéltári forrásai értelmezéséről adott elő, feltéve a kérdést, kutathatóak-e ezek a források a folklorisztika módszereivel, vagy új szemléletre van-e szükség elemzésükhöz. Liszka József (Komárom) előadásának címe: Színpadtól a múzeumig. Egy szlovákiai magyar népi kultúra megkonstruálására tett kísérletek. A mondandójából kiderül, hogy a szlovákiai magyar települések (népi) kultúráját nem lehet egységes szlovákiai magyar (népi) kultúraként értelmezni, hiszen a szlovákiai magyar tájegységek gyakran sokkal szorosabb kapcsolatban vannak a szomszédos szlovák, vagy a déli, magyarországi tájak és települések kultúráival, mint például a csallóközi falvak a bodrogközi falvakkal. Mégis megjellenek olyan törekvések, melyek meg szeretnék alkotni az egységes „felvidéki” (sic!) magyar kultúra fogalmát. 253
