Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Könyvismertetések
Vésztőn született 1926. április 11-én, Lakatos Gusztáv és Lévai Irén gyermekeként. A nagykőrösi népi kollégiumban folytatott mérnöki tanulmányai után (1954) üzemmérnökként helyezkedett el (1962-1964), majd létesített egy cigány téglagyárat, ahol vályogvető cigányok dolgoztak 1964 és 1969 között. 1969-tól 1973-ig a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársaként dolgozott. Első írásait 1970-ben jelentette meg. 1973-tól szabadfoglalkozású író volt. 1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke, majd 1994-ben a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon. 2007. augusztus 21-én hunyt el Budapesten. Rövid életrajzából15 is láthatjuk, hogy iskolái után nem fordult el gyökereitől, egész életének a cigányság pozitív irányba terelése, az előítéletek lerombolása volt a fő célja. Munkásságát több irodalmi díjjal is kitüntették: József Attila-díj (1976, 1993), Füst Milán-díj (1976), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1999), Az Országos Cigány Önkormányzat életműdíj (2000), stb. A Füstös képek című müvet többféleképpen lehet olvasni, értelmezni, osztályozni. Tekinthetjük önéletrajzi regénynek, családtörténetnek egy bizonyos fokig, de szociográfiának, egyfajta történelmi korrajznak is. A történet meseszerűen kezdődik, majd anekdotákkal átszőtt elbeszéléssé válik, s így mutatja be belülről, naturalisztikusan a cigányok világát. Hogy mennyire fontos műről van szó, azt az is érzékelteti, hogy a regényt 30 nyelvre fordították le.16 2003-ban pedig egy filmadaptáció is születik a műből, amelyben maga a szerző, Lakatos Menyhért is szerepel.17 Az egyik legfontosabb motívuma a regénynek az oktatás. Amikor a nem orális irodalom megjelenik a Cigánypárizsban (így nevezik a regénybeli putrit, a cigányok lakóhelyét), mindenki, még Khandi, a mesélő is tátott szájjal hallgatja. Lakatos Menyhért az elsők között volt, aki már a Kádár-korban rámutatott, hogy a cigányság csupán akkor képes kilábalni elszigetelt helyzetéből, akkor tud előrelépni, kitörni a jelenlegi állapotából, ha tanítják és tanul, vagyis az oktatáson keresztül. Hiszen az oktatás nélkül a társadalmon belüli távolság nem csökken, hanem mint az érzékeljük napjainkban, egyre nő. A főszereplő vívódásait követhetjük nyomon, ahogy a putrik világa és az iskola között próbál jól választani, vagyis inkább megfelelni mindkét környezetben az elvárásoknak. Ez párosul a gyermek- és ifjúkor szabadságvágyával, illetve a külvilág előítéleteivel. Bármennyire is igyekszik bizonyítani rátermettségét, a zsidótörvények korában - amelyek köztudomásúlag a cigányokat is sújtották és a roma holokausztba, a porajmosba torkollottak - el kell hagynia az iskolát és menekülnie kell. Érdemes lenne a regényt ebből a szempontból összehasonlítani olyan interjúkkal, beszélgetésekkel, amikből az derülhetne ki, hogy milyen a XXI. századi iskola és a diáktársak viszonya egy hasonló közegből érkező szereplővel szemben. Ha a néprajztudomány irányából közelítjük meg a müvet, akkor figyelembe kell venni annak regényes, meseszerü jellegét és emiatt nem tekinthető kimondottan forrásirodalomnak, mégis nagyon fontos mű, ami a roma és magyar társadalom viszonyára is rávilágít. Illetőleg érdemes lenne a mesekutatás és néphit szempontjából is megvizsgálni a kötetet, mivel rengeteg olyan információra bukkanhatunk, amely szervesen kapcsolódik ezekhez a kutatási területekhez. 15 http://hu.wikipedia.org/wiki/Lakatos_Menyhért (letöltve: 2012. 10.04.) 16 http://irodalmijelen.hu/node/3068; más helyen 19 országot említenek, lásd: http://www.kethanodrom.hu/ index. php?option=com_content&view=article&id= 1989: in-memoriam-lakatos-menyhert&catid=45 :altalanos<emid=69 (letöltve: 2012. 10. 04.) 17 http://port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=161562 (letöltve: 2012. 10. 04.) 216
