Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Gaspariková, Viera: A szlovák prózai szövegfolklór a múltban és ma

szávai, amelyik hozzánk a legközelebb áll, vagyis amelyre a tudományos kutatásunk irányul. Ennél az elmélkedésnél viszont automatikusan felmerülnek más évfordulók is, melyek tükrében lehetőség van és érdemes Pavol Dobšinský meséit tágabb összefüggésekben vizsgálni. Mindenekelőtt a Grimm-évfordulóra gondolunk. Kétszáz év telt el ugyanis az idősebbik Grimm fivér, Jacob születésétől, és ez a jubileum adja az ösztönzést az ünneplésre.

Több nemzetnél körülbelül azonos időben megjelent egy egyéniség, aki mint mesélő vagy gyűjtő és mesekiadó magasan kiemelkedett a többiek közül és olyan müvet hozott létre, amelyhez máig nincs hasonló. Pavol Dobšinský mint mesemondó és mesekiadó ugyanazt jelentette számunkra, mint a cseheknek Karel Jaromír Erben és Božena Nëmcovà, a német nyelvterületen élőknek a Grimm testvérek, a szerbeknek Vük Stefanovič Karadžic, az oroszoknak pedig Alexander Nikolajevič Afanasiev.

Gyarapíthatnánk még a nevek felsorolását, de úgy gondoljuk, hogy ez a néhány név elegendő ahhoz, hogy eszünkbe jusson egy bizonyos osztályozható jelenség. Az itt felsorolt személyek nagyon hasonlóak voltak, mégis mindegyik sajátságosán különbözött a másiktól. Összehasonlíthatnánk Pavol Dobšinskýt Božena Némcovával, vagy Karol Jaromír Erbennel. Máris micsoda különbségekre derülne fény! Például Erben ún. napteóriájára mélyen hatott a Grimm fivérek mitológiai iskolája. Ezzel ellentétben Pavol Dobšinskýra nem hatott egyenesen a Grimm testvérek munkássága, ugyanez elmondható a régebbi Štúr-féle generáció népmesegyűjtőiről is.31

Božena Némcová meséinél teljesen másfajta hozzáállást figyelhetünk meg, mint Dobšinský vagy Erben meséinél. Ő egy ún. szubjektív mesemondó volt, amíg Karol Jaromír Erben objektiven tekintett a mesékre. Természetesen különbséget kell tennünk a szlovák és a cseh nyelvű mesék között. A szlovák mesék - itt most a saját gyűjtéseire gondolunk, nem pedig azokra, melyeket más szlovák gyűjtőktől vett át32 - valósághűen tolmácsolják a népi kifejezésmódot, hűen mutatják be a mesék tartalmát, szüzséit és motívumait. Nyelvi tekintetben Némcová csak részlegesen közvetítette a szlovák szájhagyományt, főként a dialógusokban, s az elbeszélés vonala többé-kevésbé az irodalmi cseh nyelvet követi.

Božena Némcová szubjektív hozzáállása miatt gyakran a saját elképzeléseit, az életről, vagy a világ elrendezéséről alkotott nézeteit csempészte bele a cseh népmesékbe, amelyek viszont összhangban voltak a nép álmaival és vágyaival. Erben objektív szemlélete szerint igyekezett olyannak leírni a felgyújtott mesét, hogy az hűen adja vissza a cseh népmese jellegét, ezért megszerkesztette azt és egy bizonyos ideáltípus kialakításig jutott el.33 Emellett nem elégedett meg csupán egyetlen variánssal, hanem sok esetben több mesei változattal foglalkozott, ezeket a variánsokat összekötötte, kombinálta, vagy jobban mondva egybeolvasztotta.34 Ez egy bizonyos módon Pavol Dobšinskýt juttatja az eszünkbe.

Pavol Dobšinský meséinek különböző kiadásaiból tudjuk, hogy nem minden mesét stilizált ő. Sok szöveget más gyűjtőktől vett át, jobban mondva átdolgozott, úgy hogy egy változaton nem egy gyűjtő, vagy lejegyző dolgozott, hanem több. Tehát ezen a vonalon hasonló módszereket alkalmazott, mint Erben. Durván körvonalazva bizonyos tipológiai párhuza31 Polívka, Jifí: Súpis slovenských rozprávok I. Turčiansky Sv. Martin 1923, 69. p.

32 Némcová, Božena: Doslov. In Slovenské pohádky a povesti II. Praha 1953, 222-223. p.

33 Vö. pl. Lužík, Rudolf: Klasický vypravéc české pohádky. In Erben, Karel Jaromír: České národné pohádky. Praha 1955, 12. p.; UŐ., Doslov. In Némcová, Božena: Národní báchorky a povésti II. Praha 1956, 314. p.; Déjiny české literatúry II. Praha 1960, 564., 571. p.

34 Jech, Jaromír: Tschechische Volksmärchen. Berlin 1984, 26., 30., 34. p.

20