Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Silling István: A Bácska legrégibb kápolnái. Legendák, mondák, igaz történetek, dokumentumok vallomásai
5. kép: Sztapár, az újabb ortodox Nagyboldogasszony-kápolna, balra a régebbi (Silling István felv. 2012) A kápolnák ma is a hatalmas diófák és hársfák alatt bújnak meg, szép és nagy terük van, főleg az újabbnak. A kisebb kápolna közelében, a legalacsonyabban fekvő helyen áll a kút, négy vastag oszlop tartotta felette a korábbi zsindelytetőt, ma bádogtetőt. A kútból vastag kötélre erősített vödörrel merik a vizet. Ők maguk nem nevezik szentnek ezt a kutat, csak bunar (kút) a megnevezése, de a pópa az ünnep előtt megszenteli annak vizét. Ehhez a kúthoz legenda nem fűződik, s hogy a forrást, illetve a kutat miért tartják szentnek, arra csak a gyógyulásokkal kapcsolatos hagyomány utal. De az ünnepre érkezők nem okvetlenül keresik fel a kutat. Első dolguk az említett gyertyagyújtás, akárcsak más templomokban is. Irodalom Badics Ferencz 1891 A Bácska. In Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben VU. Magyarország II. Budapest: Magyar Királyi Államnyomda, 573-618. p. Bálint Sándor 1943 Bácska kegyhelyei. Kalangya 12/4, 162-165. p. Dr. Balia Ferenc 1994 A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna. Bezdán: Bezdáni róm. kát. Plébániahivatal. 194
