Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Silling István: A Bácska legrégibb kápolnái. Legendák, mondák, igaz történetek, dokumentumok vallomásai

2. kép: A bezdáni Szentháromság-kápolna (Silling István felv. 2012)

A kápolnát 5 öl hosszú és 3 öl széles építményként írják le 1843-ban. Tornyában akkor egy 50 kg-os harang lakott. Egy oltár volt benne. A nyugati és a keleti oldalán egy-egy ablak. A zsindelytetőt 1908-ban cserétetőre cserélték. Az első világháború idején, 1916-ban a bezdáni kápolna tornyából is elvitték a harangot hadi célokra. S itt ér véget a harangtörténet, bár a kápolnának Csapó Ferenc 1925-ben új harangot adományozott.

De a kápolna, előtte a kereszttel, ma is áll Bezdán település központjában, hiszen körötte alakult ki a falu. Utoljára 1993-ban renoválták, régi, barokk oltárát eltávolították, s helyébe a szembemiséző oltárasztal került. Ma csak Szentháromság vasárnapján tartanak benne szentmisét. Az államilag védett műemlék a helyi támogatók kegyes jóindulatából létezik.

A bezdáni kápolnáról szóló kiadványban a szerző is, a recenzens is kegyhelyként említi ezt a kis szentélyt. Ki kell őket javítanunk, ugyanis nem kegyhely, nem búcsújárások, nem zarándoklatok színhelye ez a kápolna, hozzá fűződő csodás eseményről sem szól a hagyomány, csupán a helybeli emberek fogadalmi szakrális építménye.

190