Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Szilágyi Zsófia Júlia: A boldogasszonyi kálváriahegy

teremt(het)ett hagyományt. Az 1707-ben felszentelt Hegyi-templom mellett is állt szentsírkápolna az épülettől északra. Később elbontották, s a Szentsírt a kálvária épületébe helyezték át (Szilágyi 1986, 202). A szentlépcső itt is az épület belsejében, a 11. és 15. stációk központjában kapott helyet (Szilágyi 1992a, 187).

A kálvária ikonográfiája

Tudjuk, hogy a ma legnépszerűbb 14 stációs kálváriatipus az 1731 -es búcsúengedélyt követően vált igen elterjedtté, szinte egyeduralkodóvá. Ezt megelőzően azonban igencsak eltérő számú jelenet idézte Krisztus útját a Golgotára. Ezek között vannak ismert, rögzült, akár szerzetesrendekhez köthető formák, mint a szervitákhoz Mária 7 öröme vagy 7 fájdalma, a rózsafüzér ájtatossághoz kapcsolható, a rózsafuzér imához illeszkedő 3x5-ös beosztású 15 stációs kálvária, vagy a 7 esés kálváriája. Mindezek mellett rengeteg példa van ezeknek módosult megvalósulására, kombinálására.

Szilágyi István szerint a „boldogasszonyi kálvária a 7 tizedes ferences olvasó beosztását követi” (Szilágyi 1992a, 177). Erre a 7 tizedes olvasóra, s vele kapcsolatban a stációjárásra utal a Paraliturgia - ikonográfia - építészet című, a rózsafüzéres kálváriákról szóló tanulmányában is: „A rózsafüzémek ezt a stációjárás-szerű imádkozását egyébként a ferencesek olvasója kapcsán már korábban is megtaláljuk. Marseilles-ben a Notre Dame de la Garde templomhoz vezető úton 1447-ben állítottak hét stációt” (Szilágyi 1990, 525). Bölcskey Ödön Kapisztrán Szent Jánosról szóló igen terjedelmes művében külön fejezetet ír A Boldogságos Szűz tiszteletét terjeszti címmel, melyben Mária hét örömének olvasójáról is olvashatunk. Itt említi a Notre Dame de la Garde-hoz vezető úton felállított stációkat, képoszlopokat Mária hét örömével. Soós Sándomé is Kapisztrán Szent Jánoshoz köti a ferences olvasót, mely „hetvenkét Üdvözlégyből áll az örömök és annak a hetvenkét évnek a tiszteletére, amit a Szüzanya a földön élt” (Soós 2008, 32). Ezt az olvasót terjesztik a ferencesek, hiszen a hozzá rendelt búcsú 1905-ig csak a ferencesek kiváltásága volt (Bölcskey 1924, III: 141-146). A Nagyszombati Kódex alapján a hét Miatyánkot Krisztus „hétszer szent vére” hullásáért kell imádkozni (Soós 2008, 62). Ez a hét „vérehullás” akár össze is kapcsolható a boldogasszonyi hét stációval, de ez csak feltételezés. Mindenesetre nem kizárt, hogy mégis a német nyelvterületen elterjedt „Siebenfálle”, hét esés stációival rokonítható, amikről tudni kell, hogy sokkal inkább a hívők térdreborulásának kifejezése rejlik benne (Kramer 1957, 17-20). A hét esés ájtatosság képei: 1. Jézus az Olajfák hegyén, 2. Jézus Pilátus előtt, 3. Jézus ostorozása, 4. Jézus kigúnyolása, töviskoronázás, 5. Keresztvitel, 6. Keresztreszegezés, 7. szentsír (Márkusné 2006, 238). Ezt a sort esetünkben csak a Veronika kendője jelenet egészíti ki, miközben a szentsír záróképe nem szerepel.

A spirális, egyre emelkedő, a „hegy” tetején álló kálváriajelenethez vezető stációsorba értelemszerűen nem illeszthető a szent sír jelenete. Ez mindenképpen a kálváriajelenet után következik. A szentsír legtöbbször - ahol erre mód volt - külön kápolnát kapott, Greinburgban, Stockerauban, Mauternben, Katzelsdorfban (Vsedni 2002, 24-30), majd Magyarországon Sopronbánfalván, Győrben, Kőszegen. Később az építményes kálváriákban kaptak helyet. Az erre a célra kialakított szerkezetileg kétszintes építmény teraszán található a kálváriajelenet, melyhez mellvéddel díszített lépcsősor vezet fel, az alsó szinten fülke vagy kápolna helyezkedik el.30 Ez a megoldás igen elterjedt lesz Magyarországon, a gödöllői, váci,

30 Guzsik Tamás A keresztény liturgiák építészete (2001) című munkájában a kápolnák — köztük a kálváriakápolnák - elterjedését „az újkori katolikus liturgia legjellegzetesebb termékei”-nek tartja. A fent leírt szerkezetet vázolja fel a kálváriakápolnák ismertetésénél, de négyzetes formában. Az általam ismert változatok azonban kör, vagy ovális alakúak.

112