Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Könyvismertetések
tő, a szorosan vett témákhoz is kapcsolódó magyar tanulmányok, könyvek7) a magyar kutatás eredményeit meglehetősen takarékosan aknázza ki. Csak egy konkrét példa: amikor Szent Vendel tiszteletéről beszél „a szomszédos országokban”, kizárólag Ausztriát, Német-, Morva- és Lengyelországot említi (68). Mintha Magyarország nem is lenne a szomszédunk. Miközben persze nem is azért lényeges ez, mivel két egymás mellett elterülő országról van szó, hanem a történeti gyökerek okán. A szlovák néprajzban a hagyományos cseh orientáció mellett van egy meglehetősen erős, szintén tradicionálisnak mondható lengyel kötődés. Utóbbit a viszonylagos nyelvi közelségen kívül az égvilágon semmi nem indokol. Géciová- Komorovská is a szentkultusz vizsgálata során folyamatosan lengyel szerzőket idéz (ez az elméleti részben még hagyján), de a képanyagban is folyton előjönnek lengyelországi párhuzamok. Miközben a szlovák nép évezreden keresztül nem a lengyelekkel, hanem a magyarokkal élt egy országban, ráadásul azonos egyházi közigazgatások alatt. Ha a szlovák nép szentkultuszát valami befolyásolta, akkor az elsősorban a mindenkori magyarországi (és nem a magyar!) egyházi hatás volt! Megszámlálhatatlan azoknak a népszerűsítő, a szentek életét bemutató ponyvanyomtatványoknak, imakönyveknek a száma, amelyeket a 18-19. században magyarul, németül, szlovákul is megjelentettek (gyakran németből fordítva magyarra és szlovákra). Véleményem szerint, ha a népi szentkultusz gyökereihez szeretnénk eljutni, ezeket kellene vizsgálni, s nem lengyel meg horvát párhuzamokat keresgélni. A nyelvrokonság az egy dolog. S megint más a kulturális rokonság. Ide kívánkozik Soňa Kovačevičová egy megállapítása, ami egyszersmind a fentebb bemutatott könyvnek is meg nem kerülhető tanulsága: Slováci a Maďari sú si bližší, ako by si pripustili... A. Gergely András-Bali János szerk.: Város-képzetek. Az antropológiai megismerés árnyalatai. Budapest: A telepek társadalma, telepi életmód: Városi néprajzi jelenvizsgálat 1. Budapest: MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont ELTE BTK Néprajzi Intézet 2007, 221 p. ISBN 978-963-7372-55-1 Baranvovics Borisz A. Gergely András és Báli János által szerkesztett antropológiai tanulmánykötet egy viszonylag fiatal tudománydiszciplínai törekvés, a városantropológia módszereit alkalmazva próbálja megvilágítani, több szemszögből láttatni a (nagy)városi lét kapcsolatrendszereit, tér-olvasatait, idő elméleteit és mikrotörténeteit. A kötet gerincét és az összehasonlító vizsgálódás hátterét két városrész, Terézváros (Budapest) és Berriat (Grenoble) adja a város, a városi ember, a városi létformák megértéséhez. Az írások többségének az elméleti és gyakorlati hátterét pedig Interkulturális kölcsönhatások című projektum képezte, amelyben francia (lyoni és grenoble-i egyetemi), valamint magyar (ELTE és MTA) kutatócsoportok vettek részt. A közös munka gyümölcse egy Párizsban megjelent kötet8, illetve egy-egy Grenoble Musée 7 Legyen elég itt Tüskés Gábor és Knapp Éva: Volksfrömmigkeit in Ungarn. Beiträge zur vergleichenden Literatur- und Kulturgeschichte (Dettelbach: Verlag Dr. J.H. Roll 1996) című alapmunkájára vagy a Barna Gábor irányítása és tényleges alkotómunkája nyomán született (jórészt világnyelveken is hozzáférhető) szegedi kiadványok sorára utalni. Vö. Barna Gábor: The Ethnological Research of Religion in Hungary. In uő. Ethnology of Religion. Chapters from the European History of a Discipline. Budapest: Akadémiai Kiadó 2004, 127-158. p. További irodalommal! 8 Barou, Jaques-Battegay, Alain-A. Gergely András szerk.: La ville ses cultures, ses frontières: Démarches d'anthropologies dans des villes d'Europe. Paris: L’Harmattan 2004, 214 p. 304
