Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Könyvismertetések
alapvetően leplezve bemutatni. Ily módon számomra már az is egyfajta csodaszámba megy, hogy a most szóbanforgó kötet szerzője, Veronika Géciová-Komorovská a pozsonyi egyetem néprajzi tanszékén 1975-ben (!) a különféle egyházi patrónusok szlovákiai népi kultuszát dolgozhatta fel szakdolgozatában. Igaz, az agrárkultusz fedőnévvel kellett némileg tompítania dolgozata ideológiai élét, de mégis! A szerzőnek volt tehát mire alapoznia, amikor 1989 után a szentek nyugat-szlovákiai kultuszának egy szeletét, jelesen Szent Vendel tiszteletét, immár nyilvánosan is bemutatva, alaposabban körbejárja.4 A most szóban forgó könyve annak a bizonyos, fentebb emlegetett egyetemi szakdolgozatnak, illetve a belőle kinőtt későbbi tanulmányoknak egy ismételten összegyúrt, némileg aktualizált, az újabb szakirodalommal részben kiegészített változata. Tematikailag két nagyobb egységre bontható. A szerző először a szent patrónusok népi kultuszának a kialakulási tendenciáit kísérli meg bemutatni, alapvetően külföldi (főleg lengyel) szakemberek munkáira támaszkodva, saját meglátásaival, kutatási tapasztalataival kiegészítve. A témának könyvtárnyi a nemzetközi szakirodalma, az egész áttekintése (saját bevallása szerint) Veronika Géciová-Komorovskának sem volt célja. Egy lehetséges megközelítési szempont, amit felvázol, s elsősorban a későbbi, konkrét, nyugat-szlovákiai anyag megértését szolgálja. Ez a második rész (ami magában a könyvben persze tagolódik) néhány konkrét patrónus nyugat-szlovákiai kultuszát mutatja be, elsősorban a patrocíniumok, szakrális kisemlékek és a kapcsolódó folklóranyag tükrében. A három alfejezet a mezőgazdasági patrónusok (Szent Vendel és Orbán), a természeti csapásokkal szemben védelmet nyújtó szentek (Nepomuki Szent János és Flórián), továbbá a (járványos) betegségektől óvó patrónusok (Szent Rókus, Sebestyén, Balázs, valamint Kozma és Damján) regionális tiszteletével foglalkozik. A legtestesebb részfejezet Szent Vendel nyugat-szlovákiai tiszteletével, terjedésének vélhető irányával, a szent atribútumainak a vizsgálatával, valamint a kapcsolódó kultusz megnyilvánulási formáival foglalkozik. Ahogy azt annak idején már Gulyás Éva is megfigyelte5, valamint e sorok szerzője több tanulmányában is alátámasztotta6 (utóbbi elterjedési térképét különben Veronika Géciová-Komorovská is közli), Szent Vendel tisztelete nagyjából a 18. században bukkan fel a Kárpát-medence nyugati felében. Intenzitása alapvetően ma is ebben a térségben a legerősebb. Vannak kutatók (pl. Tüskés Gábor), akik elsősorban egyházi hatásnak tudják be a szent tiszteletének kárpát-medencei elterjedését, mások (pl. Veronika Géciová-Komorovská) a szlovák idénymunkások, búcsújárók ausztriai kapcsolatai hozadé-4 Géciová-Komorovská, Veronika: Rozšírenie ľudového kultu sv. Vendelína na Slovensku. Slovenský národopis 43 (1995), 89-106. p.; uô. Formy úcty sv. Vendelína na Slovensku. Slovenský národopis 43 (1995), 407A16. p. E két tanulmány bibliográfiai adatainak a feltüntetését azért tartottam fontosnak, mert noha meghatározóak a szlovák vallásetnológia szentek népi kultuszát vizsgáló irányzatában, maga a szerző a szóban forgó kötete bibliográfiájában csak az egyik könyvészeti adatait hozza. Itt jegyzem meg, hogy Veronika Géciová-Komorovská, könyve kéziratának lezárása után a jórészt az 1970-es évek közepe táján végzett terepkutatásai eredményeként felgyülemlett fotógyűjteményét a komáromi Etnológiai Központnak ajándékozta. Köszönet érte! A kollekció a Szakrális Kisemlék Archívum elkülönített egységeként áll a kutatók rendelkezésére. 5 Gulyás Éva: Die Verehrung des heiligen Wendelin in Ungarn. Jahrbuch für Volkskunde 1981, 197-206. p.; uö. Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai. Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához. Szolnok: Damjanich Múzeum /Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 42./ 6 Lásd pl. Liszka József: Szent Vendel tisztelete a kisalföldi néphagyományban. Patrocíniumok, köztéri szobrok és a kapcsolatos kultusz. In uő. Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2000, 81-126. p. 302
