Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Közlemények - Tornóczky Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei
A szakrális emlékek a városban két nagy csomópont körül helyezkednek el. Az egyik a katolikus templom közvetlen környezete, ahol a Missziós kereszt, a Szentháromság szobor és a Hősök szobra található, a másik jelentős csomópont Gúta város egykori temetője helyén létesített Szent Rozália park, amelyben a Szent Vendel szobrot, a Szent Rozália kápolnát, a temetői feszületet és a II. világháborúban elesettek emlékhelyét találjuk. A többi szakrális kisemlék a városban elszórtan lelhető fel. Az összegyűjtött információk alapján a szakrális kisemlékek az állíttatok szempontjából két nagy csoportba sorolhatóak. Az egyik csoportot azok a kisemlékek alkotják, amelyeket magánkezdeményezésre emeltettek, ide tartozik a Szent Anna szobor és a Jézus Szíve szobor. A másik csoportba tartoznak azok, amelyeket a hívők közössége állíttatott, mégpedig a templom melletti feszület, a Szentháromság szobor, a Hősök szobra, Szent Vendel szobra, a Szűz Mária szobor és a II. világháborúban elesettek emlékhelye. Az Alsó kereszt és a Felső kereszt esetében az állíttatókról, ill. az állítás okairól idáig nem sikerült információhoz jutni. A Szent Rozália kápolnáról csupán egy adatközlő állította, hogy magánkezdeményezésre épült, így ez nem tekinthető releváns, megbízható adatnak. Gúta városában fellelhető kisemlékek keletkezése és ezzel együtt a szakrális tér tagolódása is fokozatosnak tekinthető. Az objektumok zömét, számszerűen hetet, a 19. században állították, kettőt a 18. században, kettőt a 20. század elején és egyet a 20. század végén. Formai jegyeikben változatos képet mutatnak, stílusbeli hasonlóság az egyes objektumok között nehezen mutatható ki. A gútai szakrális kisemlékek állapota viszonylag jónak mondható, kivételt képez a Szent Rozália kápolna, amely annak ellenére, hogy műemlék, nagyon rossz állapotban van. A vizsgálódások során kiderült, hogy a kisemlékeket, valamint azok környékét többnyire idős nénik gondozzák. Félő, hogy idővel, mikor már ezek az idős emberek nem tudják vállalni a város kisemlékeinek gondozását, elhanyagolttá válnak, tiszteletük feledésbe merül. Már ma is található olyan szobor Gútán, amelynek gondozója lebetegedett, és azóta a kisemléket senki nem gondozza, nem figyel rá senki. Adatközlők jegyzéke 1. Forró Erzsébet, született Forró, sz. 1923. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus 2. Király Irén, született Kiss, sz. 1922. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus 3. Kürti Emília, született Árgyusi, sz. 1928. Lakhely: Nagysziget. Vallás: római katolikus 4. Kürti Endre, sz. 1954. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus 5. Leczkésiová Helena. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus 6. Madurka Mária, született Marosi, sz. 1912. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus 7. Szabó László, sz. 1931. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus 8. Tánczos Szerén, született Csollár, sz. 1945. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus Irodalom Angyal Béla 1994 A gútai ártéri tanyák és az ártéri gazdálkodás. Ethnographia 105, 37-60. p. 2010 „...engedjenek népem javára munkálkodni... " Gúta: Palkovich Viktor Társulat, 11—28. p. Angyal Béla-Fehérváry Magda 1992 A vizsgált település. In Gúta hagyományos gazdálkodása a XX. század első felében. Szerk. Fehérváry Magda. Komárom: Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság. 13-30. p. /Népismereti Könyvtár 2./ 269
