Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Közlemények - Tornóczky Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei
13. Az idők során elpusztult szakrális kisemlékek 13.1. Nepomuki Szent János szobor (Jánoska) 1905-ből származó képeslap alsó részén a városháza jobb oldalán jól kivehető Nepomuki Szent János egykori szobra. A fénykép alapján a szobor lépcsőzetes talapzaton állt, lábazata oszlopszerűen volt kialakítva. A szobrot ív alakban meghajlított tető védte az eső ellen. Gúta város krónikájának 1933. évi bejegyzésében Német Gyula krónikás a községháza előtti téren álló szoborról az alábbiakat írja: A községháza előtti téren, a mostani rendőr laktanya előtt régi szobor áll. Szí. Vencel szobra. A szobrot tartó oszlopon dombormű mutatja Szt. Vencel letaszíttatását a Labe hídjáról. A felírás, dacára, hogy domború betűkből áll olvashatatlan. Emelték 1706-ban (Gúta város krónikája 1933, 111). A bejegyzéssel kapcsolatosan meg kell állapítani a krónikaíró tájékozatlanságát: a szobor, amely az egykori községháza előtt állt nem Szent Vencelt, hanem Nepomuki Szent Jánost ábrázolta. Nepomuki János volt az, akit egy hídról a folyóba dobtak. A bejegyzéssel ellentétben viszont nem az Elba (Labe) hídjáról, hanem a Moldva (Vltava) fölött átívelő Károly hídról lökték a vízbe. Vencelt viszont, aki cseh király volt, egy Stará Boleslav-i templom előtt gyilkolta meg öccse Boleszláv és annak három cimborája. 1912. április 25-én állította ki Palkovich Viktor esperes-plébános és Fekete Gábor templomgondnok a Nepomuki Szent János szobor alapítványi oklevelét, amely szerint a gútai hívek 100 Koronát gyűjtöttek össze, mint alaptőkét azzal a kikötéssel, hogy ennek éves kamataiból a községháza előtti szobor esetleges karbantartási költségei fedezve legyenek. (GPL, Nép. Sz. János szobor, 2628/912). 1953. május 3.-án a szobrot megrongálták. A szomorú tényről a járási egyházi titkár rendkívüli jelentésben számolt be 6 nappal később, május 9.-én. Jelentésében leírja, hogy Nepomuki Szent János gútai szobrát, amely a helyi nemzeti bizottság épülete előtt állt, és melynek magassága a talapzattal együtt kb. 2,50 m volt, ismeretlen tettesek 1953. május 3.án éjszaka kettétörték. A jelentés rámutat, hogy ez a hívők körében felháborodást keltett, de az ügy részleteit nem sikerült kideríteni.2 Csókás Károly gútai esperes-plébános a nyitrai kerületi nemzeti bizottság egyházi ügyekért felelős ügyintézőjének címzett 1953. május 20.-án kelt levelében részletesen beszámol a szobor eltávolításáról. A jelentésben leírja, hogy Szent János szobrát több mint 200 éve állíttatták a gútai hívek a községet gyakran súlytó árvíz kapcsán. A szobrot a helyi nemzeti bizottság (HNB) még 1952-ben szerette volna eredeti helyéről áthelyezni arra hivatkozva, hogy a nemzeti bizottság épületét szeretnék kibővíteni. Ekkor a plébános úr felajánlotta, hogy méltó helyet keres a szobornak. A megfelelő hely keresésének ideje alatt a nemzeti bizottság épületét sikerült kibővíteni anélkül, hogy a szobor ebben akadályt jelentett volna. 1953 tavaszán a nemzeti bizottság ismételten kérte a szobor elhelyezését, ekkor már az épület előtti tér rendezésére hivatkozva. Csókás plébánosnak sikerült találnia a nemzeti bizottság épületétől körülbelül 50 m-re egy magánkertet, ahol fel lehetett volna állítani a szobrot. Az átköltöztetés előtt azonban 1953. május 3-án éjjel ismeretlen tettes vagy tettesek megrongálták a szobrot, letörték annak fejét, amelyet a helyi gazdasági referens a HNB megőrzőjében helyezett el azzal az ígérettel, hogy a szobrot szakszerűen rendbehozatja. Arongá-2 ŠANV pobočka Komárno. ONV KN/Cirk/290/1953 264
