Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Közlemények - Tornóczky Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei
A lábazat legfelül párkányszerüen kiszélesedik. Ezen áll maga a szobor, amely Szent Annát és a gyermek Máriát ábrázolja. Mindketten világoskék ruhát viselnek, Anna vállán téglaszín köpeny, amely részben Máriát is betakarja. Fején fehér fátyol, jobb kezével pedig egy Bibliát ad át Máriának. A szobor adatai: A talapzat méretei: 86 cm x 86 cm x 15 cm A lábazat magassága: 175 cm A kisemlék összmagassága: 310 cm A szobor magassága: 110 cm A szobor magassága a bádogtetővel együtt: 120 cm A bádogtető ívének szélessége: kb. 100 cm A felirati mező méretei: 27 cm x 44 cm Anyaga: műkő Tájolása: észak-nyugat Sajnos a festék a lábazaton és magán a szobron is több helyen lepattogott, a kőben repedések keletkeztek, így az felújításra szorulna. 1893. szeptember 10-én keltezték Gútán a szobor alapító levelét, amelyben az alábbiak vannak leírva: A gutái katholikus hívek Isten iránt való vallásos buzgóságtól vezéreltetve - Ki szentjeiben nekünk földi vándoroknak oly magasztos példaképeket és hatalmas szószólókat rendelt, - saját kezdeményezésökből gyűjtést rendeztek maguk között, és a győri utcza végén sz. Anna asszony, b. szűz Mária édes anyjának tiszteletére és a jámbor hívek épülésére egy minden tekintetben sikerült és a jó Ízlés legkényesebb követelményeit kielégítő az egyházi szabályoknak teljesen megfelelő szobrot emeltek sz. Anna asszony és a gyermek szűz Mária alakjaival, s a szobrot díszes fakerítéssel körülvették. A hívők a szobor fenntartására és esetleges tatarozására is gondoltak, így örök alapítványul 25 forintot átadtak Palkovich Viktor esperes plébánosnak, aki ezt az összeget az első komáromi takarékpénztárban helyezte el (GPL, Alapító levél, 267/893). Anna napján (július 26-án) virágcsokrot szoktak elhelyezni a szobornál. 10. Szűz Mária szobor (Máriácska) Az egyik női adatközlő, „Máriácska” és „Mária kertként” emlegeti a szobrot. Elmondása szerint gyermekkorában az édesanyja a szoborral szembeni gazdaházban szolgált Szabó Gábomé Nagy Rozáliáéknál (Rozi néni). Néhány évig ebben a házban is laktak az édesanyjával. Adatközlőm édesanyja korán árvaságra jutott, Rozi néni úgymond örökbe fogadta őket. Rozi néni 1872-ben, a szobor állításának évében született és 1956-ban halt meg. Adatközlőm édesanyja és Rozi néni hosszú éveken keresztül gondozták a szobrot és annak környékét. Rozi néni halála után adatközlőm édesanyja még egy évig gondozta a szobrot, de aztán elköltöztek. Ezt követően a szobor gondozását adatközlőm majdani anyósa folytatta. A telek egy része a család tulajdonát képezte, illetve anyósáék a szomszédos telken építettek házat. A szobor és környékének gondozása később adatközlőmre és családjára maradt, és tart a mai napig. Valamikor a telek, amin a szobor áll nagyobb volt, azonban a család kénytelen volt belőle egy 257
