Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)

Közlemények - Nagy Ilona: Folklór adatok egy negyedik katonakönyvben, a 19. század második feléből

szetben juttatott járandóságokat sorolja fel: Filep Antal szerint Izsák Józsefnek „minden bizonnyal Negyed községi legeltetésének szervezésében lehetett jelentős szerepe.”

Magáról csak a füzet végén, már hazatérése után közli, hogy Izsák Jósef születtem 1838 Mártzi 19 a. 47., majd megismételve 51. lapon.1 Ez a két lap „anyakönyvi” bejegyzéseket tartalmaz, a saját születési adatai alá írta Izsák Lidia (47. lap), ill. Lidia (51. lap) adatot: mivel gyermekeik születési és halálozási dátumai következnek ezután, feltételezhető, hogy nem a nővéréről, hanem két évvel idősebb, azonos családnevű vagy a férje nevét felvett feleségéről van szó. {Jósef fijunk 1866 Április - ez áthúzva (ez a halálozást jelenti!) a 47. lapon, majd az 51. lapon: Jósef született 861. Április, alatta Meghalt 866—, majd Kálmán született 864 november 8, Lajos született 864 Auguszt, Gyula szül 866 Juni 15, Jósef szül 868 janu 11., Eszter szül 869 novem 11., Károly szül 871 novem 10, Meghalt 872., Rákhel szül 874juni 9, Károly született 879 Juni 10. A kilenc gyermekből kettő kicsi korában meghalt, mindkettőjük nevét örökölte egy-egy később született testvér. Saját születési adatai előtt/fölött szüleit említi:

Az Édes Atyánk meghalt 69 éves volt 870 Édes anyánk volt akkor 62 éves

Az első, számozatlan oldal, a címlap (?) alig olvasható, Her von Isák Jósef, alatta: asztán Szabó Gömörmegyéből egyházas Básti, majd a többi katonatárs neve következik, egyenként, sorban egymás alá írva, talán egy kivételével valamennyien magyarok (a keresztneveket - Péter, Zsigmond, János, László - könnyebb kibetűzni, két esetben azonban csak a vezetéknév, Zsombai és Csapi olvasható. Az első, számozott oldalon ez áll:

Izsák József mulatságos könyve irta Dalmátsijába Szeptember lsön 869ik évbe meg unt napjaiban.

Józef Isák gft

Talán nem véletlen, hogy Izsák József egy keservessel, mintegy hangulatára legjellemzőbb darabbal kezdi feljegyzéseit, folytatva az első oldalon:

Nekem a leg tisztább estve fekete gyászban van festve, homájos fölöttem a legtisztább ég is mert tudom hogy meg tsalt a reménység is

Sok változata közül itt csak azt említjük, amit Vikár Béla közölt: A magyar népköltés remekei I—II. Budapest: Franklin Társulat 1906. első kötetében. A XI. Kesergő szerelem című fejezet Boldogtalan szerelem címet viselő dalának második versszaka:

Nekem a legtisztább estve Fekete színre van festve.

Komor felettem az ég is,

Elhagyott a reménység is.

1 A kézirat 56 lapból áll, az adattárban számozták meg az oldalakat. Az általam használt másolat hiányos, csak a folklorisztikailag értékelhető oldalakat tartalmazza.

214