Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)

L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban

Amerről jöttek: ott a vér,

Mint folyó vize, áradt.

Amerről jöttek... nagy az út - A két árva kifáradt.

Kis lábacskájuk remegett,

Hogy elértek a térre,

És úgy néztek fel, szomorún,

A sötét vasvitézre.

A szobor alján mélyedés,

S bár kő ott is a párna,

Elalhat ben egy éjjelen A hajléktalan árva.

A két gyermek ott összebújt, Mint két ázott madárka, Lenézett, s rázta vasfejét A vasvitéz, a várta.

A fegyver szíjjá meglazult,

A puska tussá zörrent,

Amint a súlyos vaslegény Fürgén a földre zökkent.

Vasköpönyegét teríti,

A két árva fölébe,

És míg ezt teszi - óh csodák! - Könny szökik vasszemébe.

Kis panganétját tűzi fel,

A puskacső hegyére,

És odaállít feszesen A két gyermek elébe.

Haptákban állt a vasvitéz,

Fején a hold cicázott,

S ha arra tévedt valaki Hát halberdót kiáltott.

(Komáromi Lapok 1916. november 4., 5)

36