Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)
L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban
díjtalanul vállalta. A hely kérdésében körülbelül megállapodásra jutott a bizottság. A vashonvéd alkalmasint a kultúrpalota telkére kerül, az Iskola-utca és a Nádor-utca sarkára, arra a helyre, ahová annak idején a palota tervezője: Hültl professzor már eredetileg is szánt valami szobormüvet, amelynek felállítását azonban fedezet híján jobb időkre halasztották. A szoborminta elkészítésére Fischer Márton fa-szobrász vállalkozott, aki városunkban teljesít szolgálatot. A fába faragást ugyancsak Fischer fogja végezni, aki a szobor megmintázásával már a közeli napokban elkészül. A bizottság azt hiszi, hogy a szobor, amely Jóié Hajós Alfréd művészi tervei szerint stílusos gloriet kerül, június végén fel lesz állítandó. "JS A helyi sajtó alapján úgy tűnik, ezt követően hosszabb ideig nem foglalkoztak a Vashonvéd szobrának ügyével, de egy év múlva, 1917. júliusában A honvédszobor címmel már egy másik művész által elkészített szobortervről számolnak be a Komáromi Hírlapban: „A Komáromban felállítandó honvédszobor gipszmodelljét vasárnap, f. hó 24-én d. e. mutatta be felsőeöri Fülöp Elemér szobrász az ez alkalomra egybehívott szoborbizottságnak. Az egy méteres magas gipszszobor a Kárpátokban őrködő honvédnépfolkelöt ábrázol, amint feltört gallérral téli köpenyben, szuronyos fegyverére támaszkodva éles figyelemmel kémleli a határt. A művészi modell július hó 1-től kezdve megtekinthető a városház nagytermében a hivatalos órák alatt. A szobor melletti persely a szoborköltségeket van hivatva összegyűjteni. - adakozzék ki-ki tehetsége szerint, hogy a szép eszme megvalósulását lehetővé tegye. "38 39 Novemberben ismét megjelentettek egy verset a készülő szoborral kapcsolatban, ezúttal A vaskatona címmel Follinus Ervin nevű szerző tollából.40 Ezt követően már semmilyen hírt sem találunk egyetlen komáromi sajtótermékben sem a szoborral kapcsolatban. Az eddigi kutatási eredmények alapján úgy tűnik, hogy a nagyszabású tervek ellenére a komáromi vashonvéd felállítása mégsem valósult meg. 41 az eredeti céllal, de 1918-ban a Komáromi Lapokban Forradalmi est és képkiállítás címmel megjelent egy írás, amelyben egy Komáromban rendezett képzőművészeti kiállítás kapcsán egy félmondatban megemlítik, hogy „...a vernisage után egy faemlékművet lepleznek le...”42 Az emlékmű formájára és küldetésére vonatkozó más hírt egyetlen lapban sem találtam, így csak feltételezhetjük, hogy esetleg a nemzeti áldozatkészég szobraként elkészült honvédről lehet szó. Mivel a rendezvényt a háború végén, 1918 novemberében szervezték, egy Vashonvéd felállítása ekkor már egyáltalán nem lett volna időszerű.43 A kezdeményezés kudarca több okkal is magyarázható. Egyrészt 1915-ben már elkészült a fentebb már említett „áldozatkészség pajzsa”, tehát ezt a fajta adakozás már megvalósult a városban. Másrészt a tervezett katona elkészítését sok, előre nem várt különféle háborús esemény befolyásolhatta, az ország egyre szegényebb lett, egyre több áru számított hiánycikknek, s a város lakosainak nagyon sok más célra is adakozniuk kellett. Rá38 A vashonvéd. Komáromi Hírlap 1916. május 28., 2. p. 39 Komáromi Hírlap 1917. július 5. 1., p. 40 Komáromi Lapok 1916. november 4., 5. p. A szerző az egyik komáromi polgárcsalád tagja. Az információért Mácza Mihálynak, a komáromi Duna Menti Múzeum történészének tartozom köszönettel. 41 Mácza Mihály arról tájékoztatott, hogy kutatásai során ő sem talált a komáromi vashonvéd felállítására vonatkozó adatot. 42 Forradalmi est és képkiállítás. A hazatérő katonák részére. Komáromi Lapok 1918. november 30., 2. p. 43 Az első világháború végének hivatalosan az 1918. november 11-én aláírt békeszerződést tekintik. 28
