Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Krónika
ami 12 új balladatípussal gazdagította az addigi tudást az 1950-es években. Ezt várták, keresték a Felvidéken is. A nagy szorgalommal gyűjtő Ág Tibor ezen szempontoktól vezéreltetve tartotta különlegességnek az önmagát feláldozó leány balladatöredéket, amit Vétessék ki szóló szívem típuscímmel határozott meg, és gyűjteményes könyve címadójának tette. A költői kép valóban különleges, és ez a balladai kép joggal érdemel figyelmet. A gyűjtések másik célkitűzése a rég elfelejtett balladák esetleges új variánsainak megtalálása volt. A székely balladák variánsai másutt is léteznek-e? Él-e még Kádár Kata balladája, vagy Barcsaié? Amikor Zsérén Földes Ilona elénekelte a Kőműves Kelemen ballada töredékes változatát, Vargyas Lajos, az elmúlt évtizedek kiváló balladakutatója mindjárt egy új elméletet épített rá. Szerinte minden ballada valamikor országos elterjedésű lehetett. Ez a feltételezés, azóta bizonyitottan túlzás. A ballada valószínűsíthetően másodlagos folklorizmus eredménye, de ebben a tekintetben is figyelemre méltó, éppen úgy, mint a pünkösdölés szokása is. A Nyitra vidéki népballadák fő érdeme, hogy valóságos képet ad a térség epikus énekkultúrájáról. Arany A. László kiváló képességű, nagy szorgalmú, kora tudományos színvonalának élvonalához tartozó nyelvész, a balladagyűjtést más munkája mellett végezte. Nem törekedett kuriózumokra, a tényeket, jellemző tendenciát kívánta rögzíteni. A térség néprajzát bemutató tanulmánya is ezt bizonyítja. A régi stílusú balladák mellett nagyobb számban vannak az új stílusúak, a balladás betyárdalok, a gyilkosságénekek, helyi balladák. A gyűjtemény mindössze 26 balladatípust tartalmaz. Ez nem nagy szám. Hasonló mennyiségű balladát jegyeztek fel ekkor más vidékeken is, Abaújban, Kiskunságon, Mezőségen. Az is tény, hogy két-három évtizeddel később Ág Tibor kétszer annyi balladatípust jegyzett fel, és a változatok száma közel volt az ezerhez. A magyar balladaköltészet egészét tekintve különösen fontosak a Nyitra környékéről származó, páratlanul szép alkotások. Ezek közül hadd említsek néhányat, pl. a csuda-halott, (ami a szerelme után vágyódó, magát tetszhalottnak tettető legényről szól, aki kedvese megjelenésekor feltámad a boldog ölelésre), vagy a révészek nótája, ami elmondja, hogy a folyón átkelő asszonytól nem pénzt, vagyont követel, hanem a szerelmet. Ismét más, különleges ballada a kegyetlen menyről szól, aki az örökösen követelődző, elégedetlenkedő apóst, anyóst forró vízzel önti le. Az említetteket nem ismerjük más vidékről. Helyi sajátosságként értékelhetjük, hogy a balladák fent említett változatait lakodalomban (is) előadták, és így a ritusdalok szerepét tulajdoníthatjuk ezeknek. Arany A. László munkájának jelentősége az objektív tényfeltáráson túl abban van, hogy a lejegyzett szövegeket újra vissza akarta juttatni a hagyományőrző közösségekhez. Emiatt mellőzte a fonetikus lejegyzést, és valószínű a dallamokat sem akarta publikálni. Ma már csak feltételezni tudjuk, hogy megtehette volna a dallammal együttes közlést, mert Franz Zagiba mellette volt, és számos dallamot leírt. (Tudjuk, akkor még nem létezett a fonográfon kívül más hangrögzítésű technika, mint a hallás utáni lejegyzés.) De tudta, hogy a dallamok könynyebben variálódtak a szövegnél. Éppen a későbbi magnós felvételek bizonyították a változtathatóságot. Emellett a Nyitra környéki magyar folklórnak jellegzetessége a hosszú láncversek éneklése, ami a balladák előadásában is megfigyelhető. Tehát nehéz lett volna olyan kiadványt készíteni, ami a különböző falvak éneklési stílusához adekvát lett volna. Még az is kérdést, hogy a balladák iránt érdeklődők mennyire voltak kottaolvasók. Arany A. László egy könnyen kézbe vehető, népszerű füzetet készített elő, miként tette ezt Ádám Jenő, Domokos Pál Péter, Járdányi Pál, meg mások, és nem az ő hibája, hogy máig kéziratban maradt. A mostani kiadás messze több mint Arany A. László ismeretlen hagyatékából előkerült szövegek közlése. A balladákat mindig énekelték, itt, most dallamokkal együtt ismer278
