Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Krónika

— tartottak előadást Magyarországról, Kárpátaljáról, s természetesen Szlovákiából, de volt köztük erdélyi előadó is. A közel 40 referátum méltatására itt nincs mód (a szervezők egyébként tervezik az elhangzott előadások megjelentetését), ezért csupán nagyvonalakban azt ismertetném, milyen Szlovákia mai területét érintő előadások hangzottak el három nap során. A konferencia nyitó előadását Sebestyén Józseftől (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest) hallhattuk „Gondozzuk műemlékeinket annak idejében...” — külhoni örökségünk védelmében 1990-2006 címmel. Eri István izgalmas referátumát, amelynek köszönhetően tudomást szerezhetünk egy csak nagyon szűk körben ismert eseményről: a Szent Erzsébet székesegyház kincseinek második világháború idején Hejcére történt átmenekítéséről, valamint a visszaszállítás viszontagságairól. Marosi Ernő művészettörténész témája ugyancsak a kassai Szent Erzsébet dóm volt. Szó volt továbbá a templomi falfestmények feltárásáról, restaurálásáról (a leleszi premontrei kolostorkápolna, valamint a csécsi templom festményeiről), szárnyas oltárok, kazettás memiyezetek vizsgálatának eredményeiről, a szalánci várról, a bakabányai templom hajóboltozatáról, a gömöri református templomok felméréséről, a borsi Rákóczi kastély építéstörténetéröl és felújításáról stb. Lővei Pál a mai Szlovákia területén található középkori síremlékekről szóló előadásából megtudhattuk, hogy már a középkorban is számtalan olyan esettel találkozhatunk, amikor az élők - egyházi és világi személyek egyaránt - előre elkészíttették, vagy pedig megrendelték síremléküket, tehát a napjainkban is elterjedt gyakorlat egyáltalán nem számit új jelenségnek. Marótzy Katalin Wéber Antal romantikus kastélyait bemutató előadásának központi témája a galántai Esterházy-kastély volt. Oriško Štefan, a pozsonyi Comenius Egyetem művészettörténésze A középkori pöstyéni templomrom a műemlékvédelem és művészettörténet törekvései közölt címmel tartott előadást, Krcho János (kassai Műszaki Egyetem Művészeti Fakultása) pedig a Kassa környékén feltárt objektumok töredékeinek illesztési kísérleteiről számolt be. A tőketerebesi múzeum munkatársa (Ján Chovanec), a dobóruszkai templomban végzett ásatások, s az ott talált sírok feltárásának eredményeivel ismertette meg a hallgatóságot, különös tekintettel Dobó István személyére. A komáromi erődrendszerrel annak legszakavatottabb ismerője, a komáromi Gráféi Lajos ismertette meg a hallgatóságot. Gazdag szemléltető anyagnak segítségével végigkísérte annak történetét - pusztulást, pusztítást egyaránt -, de számítástechnikának köszönhetően láthatóvá váltak a Közép-Európa viszonylatában legnagyobb erődrendszer jövőbeli hasznosítására vonatkozó tervek is. Pusko Gábor, a tornaijai Kulturális Antropológiai Műhely képviseletében Tornaija és szűkebb környéke örökségvédelmi szempontból figyelemreméltó objektumaira hívta fel a figyelmet.

Természetesen a három nap alatt szó volt a szlovákiai magyar muzeológia és tudományosság intézményes hátteréről, az eddigi eredményeikről is. Jarábik Gabriella, a 2002-ben megalapított pozsonyi székhelyű Magyar Kultúra Múzeumának igazgatónője az intézmény eddigi eredményeiről és terveiről szólt, Csütörtöky József igazgató pedig a több mint 120 éves Duna Menti Múzeum eredményeivel ismertette meg a hallgatóságot. A közelmúltban létrehozott Füleki Vármúzeum tehetséges fiatal igazgatója, Agócs Attila a füleki vár sorsát követte nyomon hadászati szerepének elvesztését követően, ecsetelve a jelenlegi állapotokat, valamint felhívta a figyelmet a vár tornyában berendezett kiállításra is. Danter Izabella, a galántai Honismereti múzeum muzeológusa előadásában a Kisalföld északi részén található tájházakat és malmokat mutatta be. A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjában Szlovákiai viszonylatban elsőként létrehozott Szakrális Kisemlék Archívumról és a több mint 10 éve folyó szakrális kisemlékkutatás eredményeiről Liszka József, az Etnológiai Központ igazgatója számolt be, e sorok írója pedig a szóban forgó intézményben folyó komplex temetőkutatás szempontjairól és eddigi eredményeiről szólt.

263