Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Krónika

ciális kérdés. Feltehetjük persze a gondolkodóink javát régóta foglalkoztató kérdést: Ki a magyar? Az egyszeri rozsnyói polgár példázata jut eszembe. Megkérdezték tőle, ő miféle. így válaszolt: ha a magyarokat bántják, magyar vagyok, ha a zsidókat bántják, zsidó vagyok, egyszóval: magyar zsidó vagyok.

Témánknál maradva: ez a könyv igazolja, hogy a baracci cigányok egyben magyarok is. Nem egyszerű annak eldöntése, melyik a jelző, illetve jelzett szó, azaz: „cigány magyar”, vagy „magyar cigány”? Nem ok nélkül állapítható meg, hogy az első szókapcsolat az indokoltabb. Azaz: a magyarságon belül cigányok. Legalábbis a népszámláláskor tett bevallás többségében ezt igazolja. Ez ma inkább még ösztönös hovatartozás, s kevésbé tudatos vállalás. A kérdést nem úgy kell feltenni: cigány? vagy: magyar? Az identitás ugyanis többrétegű. Egyszerre baracciak, cigányok és magyarok!

S ha nem tekintik túlságosan fennköltnek, még azt is megjegyezném: a vizsgált régióban (de tán másutt is) a magyar jövő legfőbb letéteményesei a cigány magyarok. A baracci példát úgy is jellemezhetnénk: az egymás mellett éléstől az együttélés...-ig - mondanám szívemből, de helyesebb, ha így fogalmazok: az együttélés felé.

Én talán ezt a tanulságot tekintem a könyv legfőbb hozadékának. Az ilyen s hasonló tanulságos könyvekre lehet építeni a jövőnk tervezésekor.

Szíves figyelmükbe ajánlom.

Végezetre a Szerzőnek a gondos feltáró- és elemző munkát, a jubileumát ünneplő Etnológiai Központnak a könyv kiadásának a felvállalását, igazgatójának, Liszka Józsefnek a bemutatásra szóló felkérést, Önöknek pedig a megtisztelő meghallgatást köszönöm.

B. Kovács István

Andreas Schriefer könyvének bemutatója 2007. november 15-én a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karán. A szerző mellett Pongó István, a Modem Filológiai Tanszék munkatársa (Liszka József felv. 2007)

251