Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
seenciklopédia (Enzyklopädie des Märchens) mára már a tervezett 14 kötetéből az egy tucatnyit is meghaladó megjelentekbe írt számos szócikke stb. Nem lehetett hát nehéz egy kötetre való német nyelvű tantdmányt összeválogatnia a budapesti Akadémiai Kiadó idegen nyelvű néprajzi könyvsorozata számára. Annál is inkább, mivel korábban már napvilágot látott egy igénytelen kiállítású, három terjedelmesebb, a monda- és a samanizmuskutatás körébe vágó tanulmányt tartalmazó önálló német nyelvű kötete26. Jelen gyűjtemény tanulmányainak összekötő ideája a komparatív szemlélet, európai, sőt: eurázsiai kitekintés, a tradicionalitás és modemitás egy szemszögből való látása/láttatása. Az összesen huszonkét dolgozat több szempontból is csoportosítható lenne, de mivel meglehetősen sok az átfedés, inkább amolyan problémabokrok alapján kísérlek meg képet adni az öszszeállításról. Voigt Vilmos vallástudományi, vallási néprajzi érdeklődése szórványosan megjelent tanulmányaiból, de talán még inkább egyetemi előadásaiból ismert volt szakmai körökben. Az utóbbi években aztán két kötetben jelentette meg az e témakörbe illeszkedő gondolatait, meglátásait27. A most szóban forgó gyűjteményben is találunk ide kapcsolódó dolgozatokat, mégpedig a magyar „ősvallásról”, az isten báránya-motívum eurázsiai összefüggéseiről, valamint a magyarországi evangélikus folklórról. Módszerükre az eredmények imponálóan (viszont a szerzőtől megszokott, sőt: elvárt!) bennfentes áttekintése, valamint a körültekintő, mikrofilológiai elemzés a jellemző. A legmasszívabb csoportot a szöveges folklór tárgykörébe tartozó tanulmányok alkotják (a szibériai folklórról, a magyar „mese” szó etimológiájáról, a Grimm-fívérek magyarországi hatásáról, a magyar mondaanyag rendszerezési kísérletéről, valamint a balladakutatás problematikájáról). Voigt Vilmos a magyar folklorizmus-kutatás elismert szakembere, a neofolklorizmus fogalmának a megalkotása és definiálása is nevéhez fűződik28, a témakörben nemzetközi konferenciákat, munkacsoportokat szervezett, vett bennük tevékenyen részt; így hát nem meglepő, ha ebben a német nyelven olvasóknak szánt kötetbe is besorolt néhány, a jelzett témaköröket érintő tanulmányt (A mai folklorizmus kutatásának problematikája Magyarországon; Neofolklorizmus a művészetben stb.). Hogy a magyar néprajz/folklorisztika nem a veszendő, már-már csak morzsáiban fellelhető hagyományos paraszti kultúra egyes jelenségeinek a dokumentálására, elemzésére, értelmezésére hivatott (ahogy arra sok, a tizenkettedik/vagy huszonnegyedik órát emlegető harangfélreverő Herman Ottó óta figyelmeztet), mi sem bizonyítja jobban, mint Voigt Vilmosnak ebben a kötetben is olvasható néhány, „modern folklorisztikai” tanulmánya (Budapest folklórjáról; a negyvennyolcas hagyomány mai jelenkori politikai instrumentalizálódásáról; a hétköznapok kultúrájának, jelrendszerének vizsgálati eredményeiről stb.). Végezetül a szerző egyik kedves kutatási irányzatát, a szemiotikát kell megemlíteni, pontosabban az ebbe a kategóriába tartozó néhány írást (az uráli elő/szemiotika nyomában; etnológia és szemiotika stb.). A csak magyarul olvasót megnyugtatom, hogy az ebben a német nyelvű kötetben olvasható írásoknak, ha nem is mindegyike, de zöme olvasható magyarul is (egyrészt különböző szakfolyóiratokban, évkönyvekben, illetve a szerző közelmúltban megjelent há-26 Voigt Vilmos: Glaube und Inhalt. Drei Studien zur Volksüberlieferung. Budapest: Lorand-Eötvös-Universität 1976 27 Voigt Vilmos: A vallási élmény története. Bevezetés a vallástudományba. Budapest: Timp Kiadó 2004, 253 p. ISBN 963 86678 2 6 [lásd ehhez recenziómat: A vallási élmény története. Fórum Társadalomtudományi Szemle 7, 2005/2, 185-186. p.]; Voigt Vilmos: A vallás megnyilvánulásai. Bevezetés a vallástudományba. Budapest: Timp Kiadó 2006, 344 p. ISBN 963 9614 114 28 Vö. Voigt Vilmos: A neofolklorizmus fogalmának körülhatárolása. In uö: Modern magyar folklorisztikai tanulmányok. Debrecen: KLTE - Néprajzi Tanszék 1987, 187-194. p. 242
