Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Könyvismertetések, annotációk
ban a magyarországi németek kultúrájának kutatása terén. Ennek az együttműködésnek a jegyében szerveztek 2005-ben egy háromnapos konferenciát, amelynek témája elsősorban az újabb keletű ünnepek, és az ún. Ungarndeutsch kisebbségi népcsoport kultúrája volt. A konferencián elhangzott előadások bővített változatai az intézet könyvsorozatának 9. kötetében láttak napvilágot. Bmdorffer Györgyi már több mint tíz éve kutatja a magyarországi németek identitását, kulturális megnyilvánulásait. Tanulmányában (,,Mit der Schrammelmusik aufgewachsen " — Vollcskultur als Räpresentalionsform der ethnischen Identität bei der Ungarndeutschen) bemutatja, milyen fontos szerepet tölt be identitásuk megőrzésében az ún. népi kultúra, elsősorban a néptánc és különösen a sramlizene. Schell Csilla (Das Fest des St. Stephan als überdachendes Identitätsangebot. Mythen. Fakten. Bilder zur Historie des Festes am 20. August) egyfajta történeti áttekintés nyújtva tárja elénk a Szent István király tiszteletét a magyarországi németeknél. Első királyunk kultusza, s a személyéhez kapcsolódó ünnepek fontos szerepet játszottak, s játszanak mind a mai napig körükben. Több példán keresztül prezentálja ezt a jelenséget, különös tekintettel a rendszerváltást követő években megvalósult rendezvényekre. Domokos Mariann egy újonnan konstruált ünnepet, a legelső alkalommal 1992-ben megrendezett veszprémi Gizella-napokat elemzi tartalmi és formai szempontból a kezdetektől 2001-ig (Die „Gisela-Tage" in Veszprém. Eine Untersuchung der inhaltlichen und formalen F esteiem ente). Az 1989-es rendszerváltás után számos németországi és ausztriai település létesített partnerkapcsolatot magyarországi településekkel. Hans-Werner Retterath a Baden Württemberg tartomány és a magyarországi - elsősorban német kisebbség által lakott - települések között létesített partneri kapcsolatok rítusait vizsgáló projektum eddigi eredményeit foglalja össze tanulmányában. Részletesebben tárgyalja a faültetést, mint a településeket összekötő szimbólumot (Rituale der Gemeindepartnerschaften zwischen Baden- Württemberg und Ungarn am Beispiel von Baumpßanzungen). Max Matter tanulmányában (Tourismus und Stereotypen: Ungarnreisen - Ungarnbilder) a németek Magyarországra irányuló nyaralási és utazásai szokásait elemzi, bemutatva a szocializmus idejében kialakított sztereotip Magyarország-képet, s elemzi a nyugati turisták számára szervezett ún. autentikus, „népies”, a folklorizmus-jelenségek kategóriájába tartozó programokat. A rendszerváltás előtti időszakban, a németek számára a Magyarország-képhez elsősorban a Balaton, a gulasch, Piroschka, paprika, puszta stb. fogalmak társultak. A Balaton 1989 előtt fontos találkozóhely szerepét töltötte be, itt volt lehetőségük találkozni a nyugat és kelet-németországi szétszakadt családoknak és rokonoknak. A szerző bemutatja a rendszerváltás utáni változásokat is, az új tendenciákat, mint pl. a faluturizmus fellendülését, a kultúrturizmus, a fürdő- és az ún. wellnesturizmus fejlesztése terén elért eredmények. Napjaikban Kelet-Európa-szerte reneszánszát élik a Szent Orbánhoz kapcsolódó különféle szőlőhegyi ünnepségek, a rendszerváltás után több új Szent Orbán szobrot is állítottak ebben a térségben a borkultúra kedvelői. Lukács László tanulmányában (Weinbergfeste des Heiligen Urban im Ungarn der Jahrtausendwende) saját kutatási eredményeit összegzi a magyarországi Szent Orbán tiszteletére rendezett borünnepekről. Wemer Mezger és Michael Prosser (Europäische Festforschung, Europäische Ethnologie und die Online-Datebank ,,Folklore-Europea" - eine Projektskizze) a freiburgi Johannes-Künzig-Institut és az Albert Ludwig Egyetem Néprajzi Intézet együttműködése eredményeként megszületett olyan európai internetes adatbázis létrehozásának tervét mu-226
