Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Könyvismertetések, annotációk

rendezvénynek), s a kongresszusi kötet vastagságán is megmutatkozó nagyszámú előadás jelzi a téma (Határok és különbözőségek. A szociális és kulturális határvonások erejéhez) kimeríthetetlenségét és időszerűségét. A határok problematikája voltaképpen a kezdetektől a néprajztudomány érdeklődési homlokterébe került, noha először inkább csak a térben is jelentkező, térképen is ábrázolható (vagy annak vélt) határok foglalkoztatták, valamint az időbeli határok, a kultúra korszakolhatóságának a kérdései. Ha belelapozunk ebbe a hatalmas gyűjteménybe, láthatjuk, hogy mára már a határok kérdéskörének vizsgálata jóval szerteágazóbb, kezdve az imaginárius határokkal, a fejekben leledző határokkal, a nyilvánosság és a magánszféra, az elrejtettség határain, az informatikai társadalmak, a digitális világ kialakitotta újfajta határokon és „határtalanságokon” át, egészen a biomedicinát is segítségül hívó problémafölvetésekkel bezárólag (a társadalmi és biológiai halál kettéválásának a kérdése, a gyógyulást a hit és a gyógyszeres kezelés határain keresők helyzete, hol húzódnak ezek a határok stb.). Kilátástalan, s egy recenzió terjedelmi kereteit messze meghaladó lenne a kötet összes tanulmányát akár csak felsorolásszerűen is bemutatni. Elégedjünk meg most a kongresszus, s hát a most szóban forgó kötet fontosabb egységeinek, szerkezeti elemeinek a prezentálásával.

Magának a kongresszusnak (és a kötetnek) az anyaga kilenc plenáris előadás formájában, majd ezeket követően négy panelbe, azonfelül összesen tíz szekcióba, valamint további, nem számozott szekciókba (Kutatási szekció, Magiszter szekció, Diák szekció, Muzeológiai kérdések) rendeződve zajlott (illetve került kiadásra). Összesen hatvannyolc előadás szövege olvasható a kötetben. Amíg a plenáris előadások átfogó témákat, egy-egy problémakör alapvetéseit adják, addig a szekció-előadások egy-egy résztéma, kutatási eredmény, problémafelvetés prezentációi voltak. A témaköröket illetően az európai határrezsimek kontúrjaival, azok kultúrantropológiai vizsgálatával foglalkozó tanulmányok nyitják a sort. A Határmeghúzások a szocializálódási folyamatban című szekcióban a többi között a családon belüli generációs határok szerepével, azok változásaival foglalkozó eszmefuttatást olvashatunk. Elet a határrégióban című blokk után következnek a már említett diák és magiszter szekciók, majd Az európai határtérségek tapasztalatai és praxisa című szekció anyaga. A Felső-Rajna vidék határproblémáival külön szekció foglalkozott. Ez itteni előadások közül problémaérzékenysége, mindenképpen továbbgondolásra érdemes felvetései miatt kiemelném a Zsidók a Rajna két oldalán címűt, amely az Egységes kultúra, különböző nemzetek alcímet viseli. A további szekciók a transznacionális hálózatokkal, a már említett biomedicína és kultúratudomány mezsgyéjén mozgó kérdésekkel, az ön- és idegenség-kép problematikájával, a digitális világ generálta újfajta határproblémákkal, továbbá a határok etnicizálásának kérdéskörével foglalkoztak. Noha az eddigiekben tudatosan nem írtam le neveket (nem akarván senkit kiemelni, s ugyanúgy senkit elhallgatni), ebben az esetben engedtessék meg a recenzensnek annyi szubjektivitás, hogy a szóban forgó szekció két előadóját (témáik szűkebb tájainkat is érintő problematikája okán) név szerint is megemlítse. Petr Lozoviuk az Etnikai indifferencia a mai Kelet-Közép-Európában című dolgozatában olyan lokális-regionális közösségek (a szlovákiai ruszinok, a lengyelországi kasubok, a csehországi morvák) példáját hozza, amelyek kettő vagy több nemzethez való tartozás közt ingadoznak, nem rendelkeznek „anyanemzettel”, éppen a nemzetté válás útjának (mondjuk) a felénél tartanak. Ezt az állapotot, a nemzetté válás folyamatának ezt a fázisát nevezi Lozoviuk etnikai indifferenciának, ezeket a közösségeket nevezi etnikailag indifferens csoportoknak. Keményt! Róbert az „Etnikai terek, etnikai határok konstituálása” című dolgozatában a demográfiai, statisztikai eredmények, azoknak térképre vetíthetőségének problematikája, a mégoly „tudományos precizitással és elfogu-212