Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Tanulmányok - Scharfe, Martin: "Árpádházi Szent Erzsébet és lelkiatyja, Marburgi Konrád, 1230." Nyomozások és feltételezések a kép keletkezési körülményei illetően
Acta Ethnologica Danubianu 10-11 (2009), Komárom-Komámo r „Arpádházi Szent Ezsébet és lelkiatyja, Marburgi Konrád, 1230” Nyomozások és feltételezések a kép keletkezési körülményeit illetően Martin Scharfe Előadásom*? témája ehhez a teremhez, a marburgi egyetem dísztereiéhez kapcsolódik. A falait díszítő festménysorozatról, illetve annak egyik darabjáról szeretnék beszélni, arról a képről, amelyet a terem déli falán, bal oldalt láthatnak: a Szent Erzsébet és tanítómestere, Marburgi Konrád című alkotásról van szó. Talán hallottak már róla, hogy a kép elkészülte után - egy ideig - nem kis felháborodást váltott ki a marburgi közönség körében. Az alábbiakban annak szeretnék röviden utánajárni, hogy miért és miképpen válhatott éppen ez a festmény botrány tárgyává, majd hogyan vált az idők során mégiscsak egy félig-meddig elfogadott, közkedvelt műalkotássá. A festményt - Marx kifejezésével élve, és azt jelentésében kitágítva - mint társadalmunk és kultúránk egy „hieroglifáját” próbálom vizsgálni és értelmezni. Megjegyzem, hogy ennek a hieroglifának a feltárásában—megvilágításában néhány kutatótársam — elsősorban Margret Lemberg, Gerhard Oberlik és Ulrich Hussong már nagy utat tettek meg előttem, számos homályos részletet tisztáztak (vö. Hussong 1992, főleg: 73-92; Lemberg-Oberlik 1985). Kérem, ne várjanak tőlem új információkat, vagy frissen előkerült tényanyagot. Fogadják munkámat inkább egyfajta értelmezésként, vizsgálódásként: akár egy régészeti feltárást. Ha netán eddig még nem értelmezett jelentések kultúrtörténeti megvilágítására, feltárására tennék kísérletet, kérem vegyék figyelembe, hogy módszeremből adódóan könnyen elkalandozhatok, vagy tévútra tévedhetek. Ezért arra kérem Önöket, hogy mindezt szem előtt tartva kísérjék figyelemmel barangolásomat. Miután Kurhessen tartomány 1866-ban Poroszország részévé válik, majd lezajlik az 1870-es, a németek számára győztes háború is, Marburg életébe is beköszöntenek a „gazdasági csoda” évei. Az egyetem virágzásnak indul, a fellendülés pedig magán az épületen is nyomon követhető. Jelentős építkezés kezdődik, átalakítják az egyetem központ épületét is. Itt, ebben a szárnyban vagyunk most mi is, ez a rész a hatvanas évektől kezdve az Régi Egyetem (Alte Universität) nevet viseli. Az egykori domonkos kolostort több szakaszban lebontják, csak a templomot hagyják meg, amely az új építészeti koncepció ré-Jclcn szöveg előadásként hangzott el a Német Néprajzi Társaság 31. kongresszusán, Marburgban (1997). Megjelent a kongresszusi kötetben: Männlich. Weiblich. Zur Bedeutung der Kategorie Geschlecht in der Kultur. Hg. von Christel Köhle-Hezmger — Martin Scharfe — Rolf Wilhelm Brednich. Münster — New York — München - Berlin: Waxmann 1999, 115-137. p. A szerző kutatásai során erősen támaszkodott a Marburgi Állami Levéltár (Staatsarchiv Marburg) kapcsolódó dokumentumaira (szenátusi jegyzőkönyvek, levelezések stb.). Noha az ezekből a forrásokból vett passzusokat idézőjelben adjuk, az ezekre a levéltári állományokra történő konkrét hivatkozásoktól viszont eltekintünk. A téma iránt mélyebben érdeklődő megtalálja őket az említett első közlésben. A szerk. 11
