Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei
ba, amit annyit ígértek nekünk és valahogy csak övmeghúzások lettek belőle, amióta vágunk. Ősi, honfoglaláskori módja ez a turul ábrázolásának, hogy emlékezzünk mindenkire, akik életét adta harc vagy munkája közben — ez lenne üzenetem a deákiak számára..." {Szabad Újság 1997. október 8., 5. p. ) Az emlékműveket általában közadakozásból állíttatták, de arra is van példa, hogy valamilyen pályázat útján biztosították az anyagiakat, vagy annak egy részét. Néha a település gazdagabb vállalkozói adták össze a szükséges pénzösszeget, vagy magyarországi pályázat útján biztosították az anyagiakat. Az állíttatok között egyaránt megtaláljuk a helyi önkormányzatot, valamelyik politikai pártot vagy társadalmi, esetleg kulturális szervezetet. Több helyen a felújításra szorult első világháborús emlékműveket is rendbe hozták, és valamilyen nagyobb szabású helyi rendezvény - általában a szintén 1989 után elterjedt és divatossá vált falunapok - alkalmával ünnepélyes keretek között avatták, illetve szentelték fel.. Amint arról e fentiekben, az első világháborús emlékművek kapcsán már szóltunk, a második világháború után több településen eltávolították, vagy megrongálták ezeket a világháborús emlékműveket. A Garam-menti Kálnán is így történt, ahol 2003-ban állítottak új, közös emlékművet a két világháború áldozatainak: ,,A Garam partján fekvő nagyközségben, Kálnán szeptember közepén emlékművet avattak. A falu központjában, a Béke utcában a három részből álló emlékműcsoportot - Gajdos Miroslav alkotását - leplezték le. A községben álló márványoszlop a világháborúban elesetteknek, a baloldali a holocaust áldozatainak, a jobboldali pedig a háború mohi áldozatainak állít emléket. ...Az emlékmű felállítását az MKP20 alapszervezete szorgalmazta. Turay Lászlót kérdeztük, milyen előzmények után került sor az emlékműavatásra? — A faluban az idősebbek még emlékeztek arra, hogy Kálnán az első világháborúban elesett hősöknek volt emlékművük. Az emlékművön az első világégésben elhunyt magyar katonák neve szerepelt, s ez bántotta némely túlbuzgó eg’én önérzetét, aminek az lett a következménye, hog’ a második világháború után ezt az emlékművet szétverték. Azzal az ürügygyei tették ezt, hogy a futballpályát más irányba kell fordítani, s ennek az emlékmű az útjában állt. Helyben ástak eg’ gödröt, s beletemették az emlékművet. A szobor újrafelállítása az 1948-as események után történt meg a helyi lakosok követelésére. Csonkán a katolikus temetővel szembeni parkban áll, ahol ma már fák veszik körül. A Csemadok alapszervezete többször kérte, hog’ újítsák fel, de ez a kérelem süket fülekre talált. Nem tudok olyan faluról az egész országban, ahol egy emlékművet ennyire meggyaláztak volna, mint a kálnait. Annak ellenére, hogy a szerencsétlen sorsú márványtábla megviselt állapotban van, a lakosok mindenszentek napján minden évben mécses, gyertyát égetnek az elesettek emlékére...A három emlékoszlop története pedig eg’szerű: a középső a kálnai és kiskálnai hősökre emlékeztet, akik katonaként a harctéren veszítették életüket, ismeretlen sír-20 Magyar Koalíció Pártja 96
