Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Tanulmányok - Szacsvay Éva: Kegyes adományok: tipológia és topográfia. A bánffyhunyadi templom térszimbolikájához

Sorsz

Telekméret

név

azonos nevíiek összes telke

azonos

nevíiek

száma

Padszám Éffi— Dffi—*

Padszám

F.nőJ.

DnőJ

Azonos nevíiek a templomban 2005

1/2

lelek

1/4

telek

1/8

telek

Ossz

telek

1

Búzás

11,1/8

9

2.S—►

ti

19

5

1

1,3/8

2

Kovács

8

4

5.S—♦

t

19

1,1/2

2,2/4

4

3

Bokor

7,7/8

5

1 .s—►u

25

1

1,3/4

5

2,7/8

4

Betlendi

6,1/4

4

4.S—►

i

21

2

5

2,1/4

5

Kudor

6,1/8

2

3.s<—

ti

33

3

4

5

4..1/8

6

Böndi

6

3

2.S«-u

22

2

2

4

3

7

Csőregi

4,3/4

4

5.s<—

t

14

2

2

3/4

8

Bálint

4,4/8

3

19

1

2

4

1,4/8

9

Kelemen

3,1/4

3

3.S—►u

7

1

1/4

10

Mátyás

3,1/4

3

2.S«—

1

1

1/4

11

Varga

3,3/8

3

i

5

1

1

3/8

12

Csonka

3

3-13

Veres

2,1/2

2

2.S«—

i

18

1

2

1/2

14

Kati

2,1/4

2

1

1/4

15

Király

2

2-16

Lakatos

2

1

—

4

4

1

17

Lukács

1,1/2

1

2

1/2

18

Budai

1,1/2

1

«-4

1

1/2

19

Szabó

1,1/2

1

«i

3

2

1/2

20

Kacsa

1,5/8

1

—

u

9

2

1

5/8

21

Pócs

1,1/4

1

—

ti

16

1

1/4

22

Dczsi

1,3/8

1

—

u

16

1

1

3/8

23

Makfalvi

1

1-24

Jámbor

1

1-25

Rcf.cgyh.1

A templomi térben való elhelyezkedés és a tárgyakon szereplők a lehetséges legnagyobb családi súly szerint (minél többen vannak, annál nagyobb a fenntartó erejük, e mögött jó vagyon és nagyobb ráfordítás értendő) sok helyet jelentenek a térben és a szószékhez közeli helyeket. A meglevő ülésrend nem a jelen vagyoni helyzetét mutatja. Nagyon szegényes, vagyontalan emberek vagy családok (ma mások a földviszonyok a TSZ óta) ülhetnek tovább „az őseik által megszerzett” helyeken. A térhasználatot átalakította az un. álló úrvacsora osztás, amikor a lelkész megáll az úrasztalánál, és a hívők gyalogolnak el az asztalhoz, amely a kilencvenes évek újabb rendtartása, és amely fokozza az úrasztal oltár-helyzetét. A beköltözők megjelenése elsősorban az üres padokra irányul, de házasság révén bekerülnek a házastársak családi padjaiba. Ma választhat a hunyadi menyecske, hogy anyja mellé vagy anyósa mellé ül, mindkét megoldás megengedhető, sőt lehet váltakozva használni. A templomnak ajándékozott textíliákkal azonban a hatvanas évek divatja óta jól látható helyen, a bejárattal szemben a templom nyugati falát beborítva helyezik el a falvédőket az adományozók neveivel. A falvakból beköltözők így templomi ülőhelyeikhez képest nagyobb prezentációval vannak jelen, és minthogy saját falujukból ismerik az ülésrend meghatározottságát és megbolygathatatlanságát, ezt a helyzetet nem kifogásolják. Mivel Hunyadon a lakosságnak csupán 20 százaléka magyar, a társadalmi együttlét, a „hunyadi magyarság” identitása csak a templomi eseményekkel, a templomban realizálódhat. A beköltözők házasságaik révén kerülnek be a hálóba, mások visszajárnak ünnepekre, vagy egy-egy vasárnapra egykori lakóhelyük, születési helyeik templomaiba és ott az eredeti ülésrend szerinti padban foglalhatnak helyet. Ebben a kettős templom-használatban megerősítik és fenntartják falubeli identitásukat, és résztvevőivé válnak a hunyadi magyar identitásnak is. A templomi ülésrendet Bánffyhunyadon a házasságok révén lazítja fel a beköltözők sora, és a demográfiai viszonyok miatt kényszerűen megbomlik majd ez a zárt szerkezetű térhasználat. Bár át-73