Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Tanulmányok - Grynaeus Tamás: Sacralis kisemlék-kutatás Magyarországon

Temetők4

A temetők sacralis kisemlékei többfélék:

1. temetői keresztek: ezek az útmentiektől nem, vagy alig különböznek, csupán kultikus szerepük más (díszítés időpontja; világolás a másutt vagy ismeretlen helyen nyugvók emlékére)

2. ravatalozó épületek

3. sírjelek.

Itt a katolikus és protestáns (főként református) emlékek lényegesen különböznek. A sírkeresztek sokkal kisebb variációs és díszítési lehetőséget kínálnak (forma, színezés, magasság), mint a fejfák, utóbbiak feliratai számára is nagyobb hely jut. Nem eléggé kutatattak a fejfák feliratai (nem egyszer egyes szám első személyben szóló szöveg!), formájának, ún. díszítésének szemiotikája4 5, a fejfák tájolása és az ú.n. lábfák kérdése, valamint a (nem egészen szorosan ide tartozó) sírásás, a sírgödör formája (ún. padmalyos sírok és ezek változatai!).

Szentforrások, szentkutak

írott emlékek a 12. századtól, a hagyomány azonban már Szent István és Szent László alakjával, életével (később más jelentős személyiségekkel is) összekapcsolja e gyógy-, és zarándokhelyeket. Az itteni sacralis kisemlékek (forrásfoglalás, kápolna, kereszt, szobrok) mellett tehát igen fontos az ezekhez és növényzetükhöz kapcsolódó szokások, hiedelmek (keletkezés és olykor elmúlás, gyógyulások (föltűnő gyakorisággal szem-, bőr és izületi betegségek!) mondái, „látomásos” élmények rögzítése, vizsgálata.

Irodalom

Askercz Éva

1973 Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban. Arrabona 15, 149—168. p.

1993 Barokk út menti szobrok Északnyugat-Magyarországon. In A Kisalföld népi építészete.

Szerk. Cseri Miklós — Perger Gyula. Szentendre — Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Xantus János Múzeum, 385-394. p.

Balassa Iván

1989 A magyar falvak temetői. Budapest: Corvina.

Bálint Sándor

1943 Sacra Hungária. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből. Kassa: Veritas.

1973 Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest: Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója.

4 Balassa 1989; Fügcdi-Viga 1994; Grynacus-Szabó 1975; Kunt 1983; Novák 1978.

5 Szinte kiirthatatlan a köztudatból a „protestáns puritánizmus” (tetejében a jozefinizmus és felvilágosodás számlájára írt!) tévkcpzcte. Elég a fejfák mellett a templomi szószékek, hangvetők, papi-, és gyülekezeti padok faragására, festésére-, ezeket és az Úrasztalát díszítő térítőkre, vagy a kazettás mennyezetekre utalnom. Az esztétikum, a „szép” utáni vágy (és a fentebb felsorolt esetekben nem csak erről van szó!) tehát a protestánsoknál is megvan, virágzik, csak éppen máshol, másként jelentkezik.

42