Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Könyvismertetések, annotációk

Kutatómunkája során a következő három kérdéskörre kereste a választ: 1. A század­előn, a két világháború közötti időszakban és a szocializmus idején melyek voltak a jel­lemzői a vizsgált régió gazdálkodási gyakorlatának? 2. Milyen gazdasági formák alakul­tak ki a rendszerváltást követő időszakban, a termőföld privatizációját követően? 3. Ho­gyan alkalmazkodik a mai kihívásokhoz, s mi határozza meg a területileg közel fekvő te­lepülések eltérő vagy hasonló gazdasági stratégiáit? Magyar Zoltán: Szent György a magyar kultúrtörténetben. A Kárpát-medence Szent György-hagyományainak néprajzi és művelődéstörténeti rétege. Budapest: Kairosz Ki­adó 2006, 240 p. ill. ISBN 963 962 31 2 L. Juhász Ilona Magyar Zoltánt elsősorban mondakutatóként tartja számon a néprajzkutatás, a különféle tájegységen mondaanyagának közzétételén túl számos Árpád-házi szent (Szent Imre, Szent István, Szent László, Szent Erzsébet) kultuszával foglakozott már, s több kötetet is pub­likált a témával kapcsolatban. Szinte gomba módra szaporodó köteteinek egyikének témá­ja a legközkedveltebb katonaszent, sárkányölő Szent György. A néprajzi és művelődéstör­téneti szempontból is vizsgálja a szent kultuszát, egy rendkívül gazdag hagyományt tárva elénk. A hagyomány szerint György egy katona volt, aki Diocletianus császár uralkodása idején keresztény hite miatt 303-ban Palesztinában szenvedett vértanúhalált. Kultusza na­gyon korán kialakult, s aránylag rövid időn belül elterjedt Palesztinán kívül a római biro­dalom területén, ahol legfőbb terjesztői éppen a római légionáriusok voltak, de rendkívül nagy népszerűségre tett szert a bizánci birodalom területén is. A sárkányölő hős archetí­pusa nagyon elterjedt volt, ismert volt az ókor szinte valamennyi népénél, sőt Kína és Ja­pán folklórjában is megtalálható. Annak ellenére, hogy a keresztény egyház eleinte két­ségbe vonta Szent György valamikori létezését, ez mit sem változtatott a gonosz sárkányt legyőző hős katona népszerűségén, amely napjainkig is szinte törtetlen. A kötet bevezető részében a szerző vázolja a szent legendájának kialakulását, majd Szent György középkori kultuszával, ismertet meg bennünket, elsősorban a magyar vonat­kozásokra helyezve a hangsúlyt. Foglalkozik a szenthez kötődő, s annak nevét viselő hely­nevekkel is, s közzéteszi a történelmi Magyarország területén tiszteletére állított templo­mok listáját. Ugyancsak sorra veszi Szent György alakját bemutató különféle művészi áb­rázolásokat. A kötet további fejezeteiben a sárkányölő néphagyományban betöltött szere­pét taglalja, áttekintést nyújtva a szent napjához fűződő szokásokról és hiedelmekről is. Mindegyik fejezethez gazdag képanyag kapcsolódik. Marsigli, Luigi Ferdinando: Danubius Pannonico-Mysicus. Tomus I. Deák Antal András bevezető tanulmányával. Esztergom: Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűj­temény 2004, 439 p., 48 ábra, 46 tábla és térkép. ISBN 96321703434 Lukács László A Duna fölfedezése - ezen a címen adta ki Deák Antal András az esztergomi Duna Mú­zeum történésze a Duna magyarországi és szerbiai szakaszát leíró Marsigli 1726-ban, Amszterdamban és Hágában megjelent hatkötetes latin nyelvű művének első kötetét. A szerző, Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) olasz hadmérnök, térképész, botanikus, ré­gész 1682-től az osztrák hadseregben szolgált. Kapitányi rangban, Győrben a Rába-vonal megerősítésén dolgozott, amikor 1684-ben török hadifogságba esett, ahonnan családja vál-250

Next

/
Oldalképek
Tartalom