Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Könyvismertetések, annotációk
mint az alsó papság gyakorlata óhatatlanul nem esett egybe. Míg az előbbi forrásai elemezhetőek, az utóbbi megnyilvánulásokra általában inkább csak következtetni lehet. Bárth Dániel munkája, amellett, hogy a magyar gyakorlatból eleddig hiányzó módszerrel, jószerével kiaknázatlan forráscsoport(ok) bevonásával (német és latin nyelvtudását jól kiaknázva!) fontos és konkrét eredményeket is hozott, lehetőséget nyújt bizonyos elméleti-módszertani kérdések majdani megvitatására is. Bárth Dániel szerk.: Ünneplő. írások Verebélyi Kincső születésnapjára. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék 2005, 517 p. /Folcrolistica 9./ ISSN 0139-2069 Baranyovics Borisz Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének igazgatóját, Verebélyi Kincsőt köszöntő, a műfajra jellemző, kötelezőnek is minősíthető Tabula Gratulatoria-val kezdődik, ahol magyar és külföldi néprajzkutatók és néprajzi társaságok, illetve intézetek gratulálnak a professzorasszony eddigi munkásságához. A curriculum vitáét és az életrajzot 18 oldalas tudományos bibliográfia követi, amely az ünnepelt által írt, vagy szerkesztett könyvek jegyzékét, tanulmányait, népszerűsítő cikkeit, könyvismertetéseit és fordításait tartalmazza. A kötet tematikus felépítése meglehetősen szerteágazó, ami Verebélyi Kincső tudományos életútjából következik. Az alábbi témakörökből találunk érdekfeszítő írásokat: Szokásvilág, Hitvilág, Filmvilág, Európa — Nagyvilág és A művészet világa. Tehát, mint az ünnepelt munkássága, ez is e széles horizontot követi. Hiszen a több mint negyedszázados egyetemi oktatói tevékenységben a népszokás, a népművészet és a néphit tantárgyakat másképpen tanította a Folklore Tanszéken, mint elődei, igazodva az új európai áramlatokhoz. A Szokásvilág című fejezetben, a nyolc tanulmány között találunk gondolatokat a II. Nemzetközi Bábakonferenciáról, Deáky Zita tollából, Zsigmond Győző egy letűnőben lévő mezőségi szokásról ad számot, melynek neve kiabálás a hegybe, Gáborján Alice egy késői híradást közöl a szlavóniai magyarok első világháború előtti viseletéről, Bárth Dániel Tiszaalpárt mutatja be a lokális ünnepek és a történeti tudat szemszögéből. Olvashatunk még itt ifjúsági kultúrakutatásról (Szapu Magda), a fürdőszoba funkcióinak megváltozásáról (Czingel Szilvia), Körösfoi lakodalomról (Nagy Ilona) és kopjafákról, mint nemzeti szimbólumokról is (L. Juhász Ilona). A Hitvilág című fejezetben szintén nyolc tanulmány kapott helyet. Az egyikben Ujváry Zoltán Kandra Kabos munkásságáról szól, Szabó Irén a kéz imagesztusairól ír, Bartha Elektől a kárpátaljai görög katolikus temetők néprajzához kapunk adatokat, Keszeg Vilmos pedig egy család rontásesetét mutatja be. Találunk továbbá elemzést a megváltás útjáról XIX. századi képeken (Szigeti Jenő), írást a csényei Máriáról és kálváriáról, mint népi szakrális emlékről (Balázs Géza), a Vízkeresztről és Szent György napjáról Gyimesközéplokon (Pócs Éva), és a szakrális kisemlékek állíttatási okairól (Liszka József). A Filmvilág fejezetében három tanulmány van: Hoppál Mihály a média folklórral, sámáni technikákkal és virtuális hírekkel foglalkozik, Tari János a filmidőt vizsgálja a néprajzi filmekben, Andreas C. Birnmer pedig német nyelven tudósít Ingeborg Weber- Kellermann iskolájáról és néprajzi filmjeiről. Az Európa - Nagyvilág című fejezetben francia, német, angol és magyar nyelvű tanulmányokat találunk, összesen nyolc szerzőtől. Voigt Vilmos a hagyományos magyar kultúrát mutatja be az Európai Unió kapujában, Dankó Imre a debreceni orientalista iskola kezdeteivel és Fiók Károly munkásságával foglalkozik, Siegfried Becker a virágszimboli235
