Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)

Tanulmányok - Schriefer, Andreas: Szlovákok, németek és magyarok - Vita és kiegyezés a forradalom korában. Egy pillantás a Pressburger Zeitungra és mellékletére

Hogyan hatott a magyar önállósulási törekvés a nemzetiségek integrációképességére vagy egyáltalán kultúrpolitikai érdekeire? Léteznek-e utalások, források arról, hogyan reagáltak erre a folyamatra Magyarországon az egyes nemzetiségek? Hogyan tükröződik a korabeli német vagy német nyelvű sajtóban - esetünkben a Pressburger Zeitung, Pozsonyi Újságnak - a magyar valamint a szlovák lakosság helyzete, együttélése — és fordítva, a többségi, a magyar nemzet kapcsolatrendszere a német és szlovák lakossággal? Milyen formában jelennek meg a vizsgált újságban az egyes népcsoportok, és érzékelhető-e a szövegekben rokonszenv, indulat, vagy elfogultság?

A forradalmi évek különösen érzékelhető nyomot hagytak a magyar történelemben. Ebben az időszakban mutatkozik meg ténylegesen az érintett népcsoportok politikai álláspontja, szövetségrendszere, általános helyzete. A szabadságharc egyes eseményeinek nyomai mélyen bevésődtek az érintett népek kollektív öntudatába, és egy új alaphelyzetet teremtettek a rákövetkező évek eseményei számára.'

Az újság, mint történelmi forrásanyag használatánál érdemes felidéznünk Robert Prutz szavait a sajtó céljairól, lényegéről: „A sajtóirodalom lényegében egy magánbeszéd, melyet az idő maga alakít. A napi önkritika, melynek az idő folyása aláveti magát, hasonlóan egy naplóhoz, melybe a kor kézzelfoghatóan közeli, közvetlen jegyzeteit vési.”1 2 3 Mindenesetre hozzá kell tennünk azt is, hogy a hírlapirodalom sohasem volt teljesen objektív, ez ma is így van. Mégis komolyan vehető a fenti idézet, amennyiben meg kívánjuk indokolni a napi sajtóra mint hiteles forrásra való támaszkodásunk okait. Az újságnak, mint közvetlen forrásnak, az az előnye, hogy általa egy egészen közeli, élethű kép alakítható ki a vizsgált korszak mindennapjairól, s azok megítélési formáiról is. így aztán az adott kor eseményeinek pontos feltérképezése mellett arra is lehetőség nyílik általa, hogy a korabeli lakosság elképzeléseit, terveit, kilátásait - a népek együttélésének mintegy modelljét — megismerjük. Ezáltal a történelem nem egy esetleges történéssorozatként fogható fel, hanem mint előre tervezett, döntések és választások alapján alakított folyamatként értendő. Mint a vizsgált forrás, úgy általában a kor sajtójának átfogó történelmi, ideológiai kritikája is szükséges, hiszen csak így nyílik lehetőség a sajtóirodalom magánbeszédének helyes elemzésére. Ezek után adott a lehetőség, hogy a vizsgált korszak egyes eseményeit és szellemi hátterét közelről, első kézből ismerjük meg.

Jelen munka a szerző tervezett disszertációjának egy részét képezi, amelynek teljes címe „A németek, szlovákok és magyarok kapcsolata a mai Szlovákia területén a korabeli német nyelvű sajtóirodalomban”. Disszertációm célja a felkutatott tények elemzése egyrészt a korszerű fogalom- és diskurzuselmélet', másrészt pedig a identitás- és sztereotípiakutatás4 alapjaira épülve.

1 A forradalmi események számos kérdésébe hasznos bevezetést nyújthat: Holgcr Fischer (szerk.): Die ungarische Revolution von 1848/49: Vergleichende Aspekte der Revolutionen in Ungarn und Deutschland /Beiträge zur deutschen und europäischen Geschichte; 27. kötet/, Hamburg, 1999. A szlovák nyelvű szakirodalmon belül (különös tekintettel a szlovákság szerepére a szabadságharc évei alatt) a következő bevezető jellegű művek ajánlhatók: Dušan Škvarna: Septembrové ozbrojené povstanie roku 1848. In Dejiny Slovenska III. od roku 1848 do konca 19. storočia. Bratislava 1992, 46—72. p., továbbá ugyanezen szerzőtől: Ozbrojený zápas Slovákov za národnú slobodu roku 1849. Uo., 73-107. p.

2 Robert Prutz: Geschichte des deutschen Journalismus, Hannover 1845, Vorwort. Idézve: Heinrich Rez: Deutsche Zeitungen und Zeitschriften in Ungarn vom Beginn bis 1918, München, 1935, 3. p. alapján.

3 Ezen kutatási terület tanulmányozásához kitűnő alapot nyújthat a következő gyűjteményes kötet: Hans Erich Bödcker: BegriJJsgeschichte, Diskursgeschichte, Metapherngeschichte. Göttingen 2002.

4 E tárnába kiváló betekintést adhat a következő gyűjteményes kötet: Hans Hennig Hahn: Stereotyp, Identität und Geschichte. Frankfurt am Main 2002. Ezen belül is elsősorban a következő írás: Michael Imhof: Stereotypen und Diskursanalyse. Anregungen zu einem Forschungskonzept kulturwissenschaftlicher Stereotypenforschung, 57-71. p.

172