Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A háború jelei
„ Amerre jártunk, holtakat hullattunk, százat ezreket. Hadd tudná aki megmarad, hogy haza melyik út vezet. „ A Komáromhoz közeli Gútán álló első világháborús emlékművön (Rigele Alajos pozsonyi szobrászművész alkotása) vallásos jellegű feliratot helyeztek el: „Drága testvéreim! Poraitok a hideg földben .sokaké, messze idegenben pihen, emléketek azonban az életben maradottak és utódok szívében él, kiknek imája száll az ég felé, hogy’ hősi halálotok jutalma az örök boldogság legyen. ” A gömöri Hárskút római katolikus templomában az áldozatok névsora alatt szintén vallásos sorokat véstek: ,, Elöknek s holtaknak Ura Kegyes Atyánk! Adj nékik örök nagy jutalmat... " A somorjai római katolikus templomban 1926. október 3-án elhelyezett első világháború áldozatait őrző két emléktábla szövege: ,, Rálátok emlékezvén csordulnak könnyeink. Búval harmatoznak mezeink! Isten legyen jutalmatok. ” Valamint: „Mert szent emlékkért küzdve estetek el a harcok mezején, azért éltek örökké Istennél! Isten legyen jutalmatok!" Ahogyan az már fentiekből is kitűnt, a feliratok általában utalnak arra, hogy az ellesettek teste idegen helyen nyugszik. Azok a sorok sem hiányoznak azonban, amelyek emlékük megőrzésére utal az itthoniak szívében. Egyik jellemző példája ennek a feliratnak a dunaradványi első világháborús emlékművön olvasható: „Sírotok messze idegenben Nevetek e márványlapon Emléketek a szívünkben " Ahol csupán az 1989-es rendszerváltás után állítottak emlékművet a világháború áldozatainak, gyakran nehézségekbe ütközött a névsor összeállítása. Azokon a településeken, ahol a községi krónikát becsületesen vezették, általában mindig bekerült mind az első, mind a második világháborúban elhunytak neve, így ez a dokumentum pontos adatokkal szolgálhat. Sokkal problematikusabb, amikor a helyiek körében kell kutatást végezni ebben az ügyben, s már arra is volt példa, hogy egy-két név kimaradt, s utólag vésték az emlékműre. Az általam kutatott területen az első világháború után állított háborús emlékművek szinte kizárólag magyar nyelvűek. Azokon a településeken, ahol a szlovákok már jelentékeny hányadát alkotják a lakosságnak, ott már legtöbb esetben megjelennek a kétnyelvű magyar—szlovák feliratok. Alsóbodokon az áldozatok névsora nem szerepel az emlékművön, csupán a következő szlovák-magyar felirat áll rajta: „Az első és a második világháborúban elesett katonák emlékére. Na pamiatku vojakov, ktorí padli počas pn>ej druhej svetovej vojny. “ 100
