Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)
Közlemények - Tóth Annamária: Szakrális objektumok az abaúji Hegyköz településen
Acta Ethnologien Danubianu 7 (2005), Komárom-Komárno Szakrális objektumok az abaúji Hegyköz településein Tóth Annamária I. Bevezetés A profán világban élő, hívő ember világszemléletéből kifolyólag környezetét másképpen szemléli. Számára minőségileg más jelentést hordoz a tér és az idő egyaránt. Munkámat erre, a vallásos ember térszemléletére építettem fel: hogy környezetét mi módon tölti meg vallásos tartalommal, milyen típusú szakrális objektumok által tagolva válik minőségileg más jelentést hordozóvá számára a tér egy-egy szelete. Célom az abaúji Hegyköz szakrális terének sajátosságait bemutatni. Kutatási bázisomat a szakrális környezet legszembetűnőbb tájformáló erejű építményei: az utak mentén, a határban vagy a település belterületén emelt képes fák, keresztek, szoborfülkék, haranglábak, kápolnák. kálváriák alkotják. Elsősorban a szakrális objektumok jellegét, térbeli elhelyezkedését, állíttatásának okait vizsgálom. Ezen túlmutatóan, komplex módon a szabadban álló szakrális építmények funkcionális kérdéseivel is foglalkozom. A hozzájuk fűződő szokásokban, a népi áhítatban betöltött szerepük alapján, melyet a helyi vallásgyakorlat szentesít, hiszen ezek (térbeliség és funkció) együtt játszanak szerepet a települések (vallási) életében. Ugyanakkor nem vizsgálom a templomokat, ahogyan a temetők szakrális terét sem. A temetők esetében csak a közösségi használatban lévő objektumokra (keresztek) vonatkozóan közlök adatokat. A területen 1999-től folyamatosan végzek kutatásokat, a térség szakrális objektumrendszerének feltárására. A Hegyköz tágabban vett területén, 21 településén végeztem terepmunkát közvetlen megfigyeléssel, azoknak felekezeti hovatartozása nélkül. Eredményeimet három település - Filkeháza, Hollóháza és Kishuta - példáján keresztül, az ott található objektumok leíró jellegű áttekintésével, egy egységes csoportosítási szempontrendszer alapján kívánom bemutatni. Az objektumokról rövid leírást közlök annak térbeli és típusbeli sajátosságaira, feliratára, állíttatójára, állítatási szándékára, környezetére stb. nézve, majd mindezt beemelve a teljes anyagba az abaúji Hegyköz objektumrendszerének sajátosságaira mutatok rá. A teljes feldolgozott anyag a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének Adattárában található. II. A kutatás területi határainak kijelölése, a vizsgált terület történeti-néprajzi bemutatása Az abaúji-zempléni Hegyköz Magyarország legészakibb tája, a Zempléni-hegység keleti oldalán (1. kép). A területhez a Bózsva patak völgyében, a Hollóháza és Kovácsvágás - Füzérradvány közötti településeket sorolják. A Hegyköz név csak későn, a XIX. század elején tűnt fel az Abaúji Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveiben. 181
