Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)

Közlemények - Tóth Annamária: Szakrális objektumok az abaúji Hegyköz településen

Filkeházára, Rudabányácskára és Vitányra. A magyarokkal szemben kisebbségben maradtak Alsó- és Felsőregmecen. A fenti adatok kiegészítéseként jól használhatók Petercsák Tivadar kutatási eredményei, melyek szerint a ruszin betelepedés a fenti településeken túl Mikóházára, Füzérre, Bózsvára, Pálházára is kiterjedt (Petercsák 1978, 8). A németek két hullámban telepedtek be 1750 kö­rül, majd 1789-91 között. Az általam vizsgált területen a második hullámban érkezett néme­tek alapították Hosszúlázat - amely ma Széphalomhoz tartozik -, de lakói néhány emberöltő alatt elmagyarosodtak és elszlovákosodtak. Érdekes összehasonlítani az újonnan érkezettek településeinek elhelyezkedését is. A né­metek inkább a Hegyaljára, jobb termőföldi feltételek közé, míg a szlovákok, ruszinok erede­ti lakóhelyükhöz hasonlóan, a hegyek közé települtek. A szlovákok, ruszinok már meglévő településekre a magyarok helyére, vagy újonnan alapított üveghutákba érkeztek. A németek új településeket alapítottak, vagy mezővárosok szélére telepedtek. A szlovákok, ruszinok és svábok első hulláma megőrzi anyanyelvét, míg a svábok második hulláma elmagyarosodott, a ruszinok egy része pedig a 19. században elszlovákosodott (Tamás 1999). A települések elhelyezkedése, a népcsoportok elzártsága vagy nagyobb település mellett való letelepedése témám szempontjából igen fontos. Míg az előbbinél nyelvi és vallási homo­genitás figyelhető meg, az utóbbi esetében gyorsabb a nyelvi asszimiláció és gyakoribb a val­lási exogámia. III. Leíró áttekintés három település példáján Bár kutatásom célkitűzéseként jelenleg a térség szakrális objektumrendszerének feltárása sze­repel, a terület mint különböző etnikumok és vallás felekezetek együttélésének zónája a té­mára vonatkozóan azok viszonyáról, vallásosságáról is adatot közöl. A kutatásból kiemelt és most bemutatásra kerülő települések kiválasztásakor is törekedtem arra, hogy vallási és etni­kaijegyek alapján sokszínű (Hollóháza) és homogén (Filkeháza, Kishuta) közösségek objek­tumkincsét egyaránt bemutassam. 1. Filkeháza Az egyházi irodalom szerint a görög katolikus egyház és intézményei már a 17. században fennállottak a településen (Petercsák 1985, 8). Az 1769-es egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján is megállapítható, hogy a Hegyközben Filkeházán élt a legtöbb görög katolikus. Azért is választottam a települést a mintába, mivel jellegét máig megőrizte. Filkeházán, ahol a görögkatolikusság tölti be a domináns felekezet szerepét, hat szakrális objektum található. Öt kereszt és egy lourdes-i Szűzanya-szobor. A temetői kereszt kőkereszt pléhkrisztussal. A keresztet Széphalomban csináltatták, a ré­gi romjain építették újjá, a hívek adományából. Felirata a görög katolikus gyászliturgia rész­letét és a renoválás dátumát tartalmazza: Boldog nyugalmat/és örök emléket/Epiilt 1990-ben. A görög katolikus templomkertben álló kereszt kőtalapzaton álló vaskereszt festett kőkor­pusszal, vaskerítéssel körülvéve. Állíttatója magánszemély, ahogyan arra a felirat is utal. Fel­­tételezhetőleg eredetileg kőkereszt állhatott itt pléhkrisztussal, mivel az egyházközség Parochia Antiqua, de ezt sem a helyi emlékezet, sem írott források nem támasztották alá. Fel­irata: Isten dicsőségére/1938. május 5/K.M. A megszentelt helyeken álló kereszteken kívül a település két végén, mintegy szakrálisán lezárva a falut két kereszt áll. A Pálháza felé vezető út mentén lévő, kőkereszt pléhkrisztus­sal. Egy igen vallásos görög katolikus család emeltette földjének végében, Krisztus szenve­184

Next

/
Oldalképek
Tartalom