Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)
Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A permonyik. A bányaszellem és bányamanó egy gömöri bányásztelepülés, Rudna hiedelemvilágában (Összefoglalás)
Nemcsik Pál (zost.) 1961 Bányászélet Borsodnádasdon. Borsodnádasd 41 -47. p. Paládi Kovács Attila 1988 Eleimód, foglalkozás, nemzetiség. Bányászai és erdei iparűzés a régi Gömörben. Debrecen /Gömör Néprajza XV./ Pócs Éva 1990 Néphit. In Dömötör Tekla (főszerk.): Magyar Néprajz. VII. zv. Budapest. RelkoviC Néda 1923 1924 Néphagyománygyüjtés. Elhnographia 34 35, 106-109. p. 1927 Mondagyíijtéscmböl. Elhnographia 38, 126. p. SZENDREY ZSICiMOND 1938 A nép élő hitvilága. Elhnographia 49. 257-273. p. Turóczi-Trostler József 1956 Magyar Simplicissimus. Budapest. Ujváry Zoltán 2002 Kis folklórtörténet. V. zv. Versényi György 18521918. Debrecen, 23 -24. p. /Néprajz Egyetemi Hallgatóknak, 26./ Versényi György 1890 A bányarémről. Elhnographia 1, 335- 345. p Žúdel, Ondrej 2000 Banícku nátura. Zbierka poviedok z baníckeho prostredia. Rožňava. A permonyík A bányaszellem és bányamanó egy gömöri bányásztelepülés, Rudná hiedelemvilágában (Összefoglalás) A bányavidékeken Európa-szcrte ismert a bányamanó, a bányaszellem alakja. Az egyes népek különféleképpen nevezik ezeket, s számos hicdclemtörténet fűződik alakjukhoz. Általában törpeszeríi alakként írják le, de néhány helyen óriásként jelenik meg. Kezében bányászlámpát, illetve bányász-szerszámokat tart, s úgy tartják, hogy a töld mélyén szerencsétlenül járt bányászok szellemeiről van szó. Cselekedetei és jelleme alapján a néprajzi szakirodalomban több típusát is megkülönböztetik. Megjelenhet páldául segítő és ártó szellemként is. segítségükre lehet a bányászoknak az érc megtalálásában, jelezheti az esetleges veszélyeket, dolgozik is helyettük, de ő maga is okozhat szerencsétlenséget, bányaomlást, ha megharagítják. A tanulmány egy Szlovákiában, az egykori Gömör vármegyében, a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő magyar többségű településen, Rudnán gyűjtött anyag tükrében mutatja be ezt a hiedelemalakot. A szóban forgó község és a környékbeli falvak magyar és szlovák lakossága is permonyiknak, permoniknak, perpónyiknak nevezi a bányaszellemet. A tanulmány szerzője összegzi a bányaszellemekkel kapcsolatos néprajzi kutatások eddigi eredményeit, majd saját kutatási eredményeit teszi közzé. Az eddigi néprajzi kutatások azt támasztják alá, hogy a kutatott területre és a történelmi Magyarországra is a német bányászok közvetítésével került az itt lakók hiedelemvilágába; elnevezése is német eredetre utal (Bergtnundl). A közelmúltban 2000 -2002-ben gyűjtött anyag alapján bemutatja, milyen hiedelemmondákat, történeteket ismernek még a faluban, s egyáltalán mennyire ismert még a la92
