Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)
Könyvismertetések
rokoch 1946-4S. Etnokultúrne a sociálne procesy. Bratislava 2001). Kétségtelen, hogy egyegy népi kultúra valós etnikus specifikumait rendkívül nehéz meghatározni (jómagam rendkívül szkeptikus vagyok már létezésüket illetően is: mítoszok vannak persze, de egzakt módon adatolható jelenségek...?), viszont a néprajzi kutatás itt Közép-Európában sajnos még mindig nemzeti keretek közt zajlik. Ily módon a szlovákiai magyarok népi kultúrájáról mégiscsak a szlovákiai magyar néprajzi kutatás tud a legtöbbet, az ukránokéról pedig az ukrán és így tovább. Annyi talán joggal elvárható lenne, hogy ezeket a magyar, ukrán, német stb. eredményeket a szlovák kollégák beépítsék szintéziseikbe. Akkor talán nem hatna a Stoličná tanulmányához ragasztott Konrád György-idézet sem üres díszként: „A határok kitágulása jót tesz a helytörténetnek; minden falu európai érték a maga egyszeriségében. Az egész európai történelem mindinkább közvagyon, bárki hozzáférhet a nemzeti vagy más elfogultság kötelezettsége nélkül” (A jövőnek kell a: emlékezés). Az Etnologické rozpravy 2. számának vezérmotívuma az elmélet - módszerek - témák kérdésköréhez kapcsolódik, különös tekintettel az egyetemi hallgatók elméleti felkészítésének problematikájára. Mindkét számban található egy-egy hírblokk, illetve egy-egy kiadvány több recenzens által történő bemutatása, megvitatása (Milan Kováč - Ame B. Mann szerk.: Boh všetko vidi. Duchovný svet Rómov na Slovenska. Bratislava 2003, illetve Peter Salner- Martin Kvasnica: Chalani Šofér Memoriál. Bratislava 2002). HADOBÁS SÁNDOR szerk.: A: Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei /. Rudabánya 2004. 123 p. Pusko Gábor Az évkönyvként (is) funkcionáló kiadvány öt témakörben (Tanulmányok, Közlemények, Visszatekintés, Dokumentum, In memoriam) közöl írásokat. Elsőként Hála József és Landgraf Ildikó ismerteti egy bányászmonda történeti, irodalomtörténeti és folklorisztikai vonatkozásait. A Háromszáz özvegyasszony tánca monda variánsait mutatják be a szerzők az említett szempontok alapján. L. Juhász Ilona a Rozsnyó környéki bányászfolklórban ismert bányamanó, a permonyik alakját mutatja be. Dolgozatában előbb a magyar és szlovák folklór bányamanóra vonatkozó adatait tekinti át, majd a Rudnán gyűjtött mondákat közli. Mindkét dolgozatot figyelemre méltó irodalomjegyzék zárja. Viktor Gyula két közleményéből dr. Görgő Tibor bányaorvos - költőt és a rudabányai Gvadányi-szobor történetét ismerhetjük meg. A Dokumentumok között megismerkedhetünk Almási Balogh Pá! IS43. évi „geológiia indítványa". valamint Almási Balogh Pál, Frivaldszky Imre és id. Schedius Lajos jelentése geológiai nevezetességek gyűjtéséről című munkáival, melyeket Tóth Álmos rendezett sajtó alá és írt hozzájuk bevezetést illetve látta el jegyzetekkel. Hadobás Sándor a rudabányai nagyüzemi vasércbányászat történetéhez kapcsolódó iratokat tesz közzé. A megemlékezés fejezetben id. dr. Gagyi Pállfy Andrásra emlékezik dr. Baksa Csaba, míg Podányi Tibor gyémántokleveles bányamérnökre Pálfy Gábor és Hadobás Sándor emlékeznek. HADOBÁS SÁNDOR szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei //. Rudabánya 2005, 142 p. Pusko Gábor A kötet öt tematikus egységbe szedve tizenhárom, elsősorban a bányászattal kapcsolatos dolgozatot tartalmaz, mely írások azonban nagyon sok művelődéstörténeti, néprajzi és történeti adatot is tartalmaznak. Az Örökség fejezetben Szepsi Csombor Márton eddig kevéssé ismert 222
