Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)

Közlemények - Tóth Annamária: Szakrális objektumok az abaúji Hegyköz településen

Tamás Edit

1994 A Zempléni-hegység nemzetiségi viszonyainak változása a 18. századtól napjainkig. Szülőföldünk 21 22. Miskolc, 79 80. p.

1996 A szlovák magyar-ruszin nyelvhátát' a Történelmi Zemplén és Ung megyében. In Az interetnikus kapcsolatok kutatásainak újabb eredményei. Miskolc, 267-284. p.

1999 Zemplén vármegye népessége a XVI1I-XIX. században. In Zemplén népessége, települései. Sárospatak, 265-297. p.

Tüskés Gábor

1977 Keresztek, feszületek, kálváriák. Ethnographie SS. 195 197. p.

1980 Útmenti és temetői kőfeszületek Abaliget-Orfü környékén. Ethnographia 91, 98-113. p.

Udvari István

1984 Kvesztára vonatkozó XVIII. századi zempléni adatok. Hennán Ottó Múzeum Évkönyve XXIV. Miskolc, 45 54. p.

1994 Ruszinok a XVlll. században. Történelmi és művelődési tanulmányok. Nyíregyháza /Vasvári Pál Társaság Füzetei 9./

Vaj kai Aurél

1939 Adatok a népi orvosláshoz a Bakony-Balaton vidékén. Ethnographia 50, 65-68. p.

Varga Zsuzsanna

Szakrális emlékek. Budapest /Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 8./

Zakariás Erzsébet

1994 Útmenti keresztek Baráton. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 2. Kolozsvár, 166-179. p.

Sakrálne objekty v obciach Hegyközu v Abovskej župe

(Zhrnutie)

Abovsko-zemplínsky Hegyköz je najsevernejším krajom Maďarska na východnej strane Zemplínskych vrchov. V tejto oblasti uskutočňujem od roku 1999 pravidelné výskumy systému sakrálnych objektov tohto teritória. Terénne výskumy prebehli na základe priameho pozorovania v širšom regióne Hegyközu, v 21 obciach, bez rozdielu konfesionálnej príslušnosti.

Skúmané územie je z jazykového hľadiska hraničnou oblasťou, kontaktnou zónou, kde vďaka demografickým zmenám v 17. 19. storočí prebiehalo veľmi pestré etnické, jazykové a kultúrne spolužitie a vzájomné ovplyvňovanie. Z etnického hľadiska je to územie stykov maďarských, slovenských a rusínskych etnických skupín.

Svoje výsledky analyzujem v tejto štúdii na príklade troch obcí - Filkeháza, Hollóháza a Kishuta, a to opisným charakterom prehľadu objektov, ktoré sa tam nachádzajú a na základe jednotného triediaceho systému. Pri jednotlivých objektoch podávam stručný opis z hľadiska charakteru predmetu a sakrálnej funkcie, ďalej ich zaradením do celého materiálu poukazujem na osobitosti systému objektov abovsko-novohradského Hegyközu.

Základ môjho výskumu tvoria najnápadnejšie stavby sakrálneho prostredia, schopné formovať krajinu: obrazové stĺpy, kríže, zvonice, kaplnky, kalvárie, ktoré sú postavené popri cestách, v chotári alebo v intraviláne obce. Skúmam predovšetkým charakter sakrálnych objektov, ich umiestnenie v priestore a dôvod ich postavenia.

Z hľadiska charakteru sakrálnych objektov som na skúmanom území našiel najviac príkladov na postavenie krížov. Na základe konfesionálnych rozdielov je pre gréckokatolícky spôsob zobrazenia charakteristický plechový Kristus umiestnený na kríži, resp. pre rímskokatolíkov trojrozmerné zobrazenie

201