Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)
Közlemények - Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei
ógyallai anyaegyház filialisa.*7 A 19. század első felében a település 1300 lakosa közül 750 római katolikus, 130 református és 150 zsidó vallásit. Az előbbi két felekezet ez idő tájt az ógyallai egyházhoz tartozott, de a katolikusoknak és a zsidóknak helyben is volt imaházuk (Fényes 1848, 118). 1948-ban Bagota szlovák megnevezése Bohatá lett (Majtán 1998, 108). A reformátusok kitelepítése után baptisták érkeztek Bagotára (Botlík Aladárné Bózner Margit, sz. 1932). 4.2. A bagotai római katolikus templom A régi templomot feltehetően 1563 előtt építették, amely később a protestánsoké lett, s 1719- ben a katolikusok birtokába került vissza. Ez még vesszőfonású lehetett, majd az Ordódy család szilárdabb anyagból épített egy másikat.** A település temploma*'' Nagyfalussy István szerint „kis családi kápolna 1711-ben épült annak emlékére, hogy a török csatákban két elveszettnek hitt Ordódy fiú 15 év után hazatért” (Nagyfalussy 1941, 2). Egy ránk maradt, Chalupeczky József magánlevéltárából származó kézirat szerint 26 személy (ezt írja Nagyfalussy István is) van a templom alatti sírboltban eltemetve 1735-1811 között. Megemlítem, hogy a Krajské stredisko štátnej pamiatkovej starostlivosti a ochrany prírode v Bratislave 1963. VII. 14-ével, az 1085/1963 szám alatt, műemlékké nyilvánította a település katolikus templomát.1'" 1770-től közel száz éven keresztül szerzetes atyák végeztek Bagotán szolgálatot. Ez idő tájt, de ezt követően is javarészt az Ordódyak gondozták az objektumot az iskolával egyetemben.1’1 A 20. század húszas éveiben Pallay Miklós (kispap) nyugalmazott katona pap Érsekújvárból tartott szentmiséket. Egyik adatközlőm említi, hogy ÓgyalIáról járt Bagotára Szikora Jenő (valószínűleg Szalva Dezső is). De bagotaiak (ugyanúgy a vékiek is) jártak Ogyallára egyházi szertartásokra (feltámadási körmenet, misszió stb.). Bagotán nem élt a búzaszentelés és keresztjáró napok hagyománya. (Ürge Ferencné Krkan Margit, sz. 1929) 4.3. Bagota kataszterének szakrális kisemlékei Temetői nagykereszt - 1. A templom bejáratánál jobb oldalt található a siittői márványobjektum, rozsdás korpusszal és IN R1 -táblával (13. kép). Talapzata repedezett, ez alatt habarcscsal bevont réteg tégla. Az objektumon lévő felirat részben átfestett: 87 88 89 90 91 87 25. p.: A XVIII ik század s a francia háborúk kora. 1711 1845. In Bogota község története. H.n. ó.n., 18 25. p. 88 19. p.: A XVIII ik század s a francia háborúk kora. 1711 1845. In Bagota község története. H.n. ó.n., 18-25. p. 89 A templom bejárata feletti toronyrészén márványtábla van a kővetkező felirattal: D O M. ÍN honorem s. annae A. 1 7.Î.5. E FUNDAMENTÍS EREXÍT A ISII. RENOVA FIT. FAMÍLIA ORDÓDY 90 1. p.: A hallatái (hugotai) ránt. kai. lem/tlani és műemlékeinek leírása. H.n. é.n. 9. p. 91 23 24. p.: A XVIII ik század s a francia háborúk kora. 1711 1845. In Bagota község története. H.n. é.n., 18 25. p. 31. p.: Újabb kori történet. 1845 1914. In Bagota község története. H.n.. é.n., 26-40. p. 161
