Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)
Tanulmányok - Beitl, Klaus: Európától Európáig. A bécsi Osztrák Néprajzi Múzeum útjai
Acta Ethnologica Danubianu 7 (2005), Komárom—Komárno Európától Európáig A bécsi Osztrák Néprajzi Múzeum útjai Klaus Beitl 0. Bevezetés Amikor a Berlini Néprajzi Múzeumtól meghívást kaptam a Német Néprajzi Társaság „Kultúrtörténeti Múzeumok" munkacsoportjának „Utak Európába. Kiindulópontok és problematikus területek a múzeumokban” című konferenciájára, eszembe jutottak azok az egykori, egymáshoz vezető utak, amelyeket a berlini és bécsi néprajzi múzeumaink immár 100 éves történetének folyamán kerestünk és megjártunk. A felkérésben, hogy itt Berlinben közösen kutassuk föl az „utakat Európába”, kölcsönös gondolat- és tapasztalatcseréhez vezető lépést szeretnék látni. Ebben a folyamatban a bécsi Osztrák Néprajzi Múzeumnak kétségkívül jelentős szerepe lehet. A következőkben öt lehetséges utat vizsgálok meg: 1. A kiindulópont Európa Az 1895-ben néprajzi egyesületként alapított bécsi Osztrák Néprajzi Múzeum története kellőképpen fel van dolgozva, ezért ismertnek feltételezhető. Ennek ellenére engedtessék meg röviden felidézni a legfontosabb dátumokat, amelyek ennek a bécsi múzeumalapításnak az európai-néprajzi előkészítésére figyelmeztetnek. Közismert, hogy Michael Haberlandt (1860-1940) és Wilhelm Hein (1861-1903), a Bécsi Központi Néprajzi Múzeum alapítói, csatlakoztak Alois Riegl korabeli törekvéseihez, amelyek a háziipar felélesztésére és - az ezzel összefüggő - „népművészet” felfedezésére, valamint az Osztrák Művészeti és Ipari Múzeumban megvalósított kiállítások rendezésére irányultak. Mint a bécsi Természettörténeti Udvari Múzeum Néprajzi Osztálya tisztviselőinek, figyelmük főként a néprajzi kérdésekre irányult. Érdeklődéssel figyelték a többi, más jellegű néprajzi múzeumok megalakulását. Kapcsolatban álltak Rudolf Virchow patológussal és antropológussal, aki a stockholmi Északi Múzeum mintájára 1889-ben megalapította a berlini „Német Népviseletek és Háziipari Termékek Múzeumát”. Figyelemmel kísérték a Budapesti Néprajzi Múzeum megalakulását', valamint nyomon követték a prágai cseh-szláv kiállítást 1895-ben (,,Národopisná výstava českoslovanská v Fraie 1895 ”), amely egyszersmind a bécsi múzeum megalapításának is elindítója lett. Az Ausztrián kívüli múzeumok alapításával ellentétben, amelyeket nemzetállami szempontok motiváltak, Michael Haberlandt és Wilhelm Hein olyan múzeumot igyekezett létrehozni, amelyben a Monarchia valamennyi népe - a magyar korona országainak kivételé-I A budapesti Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára 1873-ban önállósult, a Magyarországi Néprajzi Társaság 1889-ben alakult, s folyóirata, az Ethnographia 1890-ben indult (a szerk. megj.) 15
