Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)
Közlemények - Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei
koly Thege Lászlóval és Jánossal együtt. Ide az építtető, annak férje és „néhány Konkoly nők és férfiak voltak eltemetve”. Az 1911-es tűzvészből kifolyólag „az eltemetettek ki lettek hozva a kriptából, diszmagyar ruhába voltak öltöztetve a nők is, a ruhák még jó karban voltak... Csak Alapi Gyula muzeumigazgató jött ki az exhumáláshoz, néhány emléktárgyat; imakönyvet stb. elvitt a komáromi Jókai Múzeum számára. A halottak pedig köztemetőbe kerültek”'' (Chalupeczky 1999, 1 ; Konkoly Thege é.n., 19). Ezekkel az eseményekkel kapcsolatban egy adatközlőm megjegyezte, hogy „a gyallai templom körül temető volt” (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). Chalupeczky József tud továbbá egy kápolnáról, „mely a közbirtokosság tulajdonát képezte”. Az új templom munkálatai Medgyasszay István tervei alapján készültek, a templomot? és a plébánia épületét 1913-ban adták át (Chalupeczky 1999, l).x 3.3. Az ógyallai kataszter szakrális kisemlékei A következőkben Ogyalla kataszterének szakrális kisemlékeit a római katolikus templomtól körkörösen távolodva mutatom be. Ide kapcsolódva szólok a közigazgatásilag Ogyallához csatolt Balázstag, Vék és Zöldállás szakrális kisemlékeiről is. Missziós kereszt - 1 (misiós kereszt). A templom két nyugati bejárata között található az olajfestékkel átfestett, főútvonal felé néző fakereszt, közvetlenül a templom oldalához felállítva a következő felirattal: .V. MISS/O. 1927 1936 194 fi A missziós kereszten lévő három évszámról az adatközlők általában tudnak. A fakereszt környezete gondozott, az adatfelvétel idején befőttes üvegben kissé hervadt kardvirág. Az adatközlők tudomása szerint a virágról az idős sekrestyés gondoskodik. Amúgy gyöngyvirággal benőtt terület, kétoldalt csatornavezetékkel. A fakereszt „27-be lett fölállítva, mikor az első misió vöt”'* (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). Mivel 1922-ben Zöldállásra szlovák telepesek érkeztek (erről még a következőkben lesz szó), szlovák nyelvű misét követeltek"1. Az akkori lelkész, Szalva Dezső egy 6 Gyurcsovics-félc kriptánál elhaladva, az ógyallai temető végébe vitték a kb. kilenc koporsót, ahol egy (?) sípjellel jelölték a helyet. Az exhumálásra minden bizonnyal az új templom alapjának kiásásakor került sor 1911- 1912-ben (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). 7 ....alaprajzilag négy irányban fülkékkel ellátott oktogonális tér, amelyből az egyik fülke hosszanti irányban kinyúlik a főbejárati irányba. A belső tér fölé boruló nagy kupola faszerkezetű és borítású. A kórusok karzatainak finom népi motívumai székely stílusra vallanak." A templom harangtomyát - amelynek külön van az alapja - egy kis tctökonstrukció köti össze a templom hajójával. A templom földszintjének és kórusainak összalaptcrülcte 570,50 nv (Chalupeczky 1999, I 2). 8 A templomban ercklyeszcrüség befalazásáról tudnak (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). 9 Az adatközlő úgy tudja, hogy Szalva Dezső ittléte (1911 1927) alatt, télen, valamikor nagyböjti időszak előtt. Egy 1927. május 15-én felvett katolikus hitközségi közgyűlés jegyzőkönyve alapján értesülhetünk, hogy „(...) 1927. februárjában megtartatott a szent missió". Szikom Jenő 1927 novemberében érkezhetett a településre (az utóbb említett pap 419/927. számú levele alapján). Itt jegyzendő meg, hogy 1928-tól 1938-ig Sýkora Jenőként és Eugen Sýkoraként bukkan fel a levelezésben, 1938-tól viszont Szikora Jenőként. Ez utóbbi névváltozatot fogom használni a lentiekben is (a komáromszentpéteri plébánia levéltára alapján). 135
