Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)

Tanulmányok - Ambrus Vilmos: Amatőr színjátszás Ipolyfödémesen

Az ipolyfödémesi amatőr színjátszás „repertoárjában” az 1960-as évek végétől kezdődött változás. Egy másik színjátszó-generáció megjelenésével, a népszínművek divatjának hanyatlá­sával együtt újfajta közösségi-közönségi igény jelentkezett. Az utolsó korszak előadásai között szórakoztató műsorok (ún. esztrádműsorok), irodalmi estek és vígjátékok találhatóak. Az egész csehszlovákiai magyar amatőr színjátszásban változások mentek végbe ekkor: „A hatvanas évek - többek között - a csehszlovákiai magyar műkedvelő színjátszás fellendülését, műfaji gyarapodását, minőségi változását, számbeli »megugrását« hozta.” A folyamat természetesen nem egyik pillanatról a másikra történt: „...nagyobb lendületet azonban csak a hatvanas évek el­ső felében kapott, első kicsúcsosodása pedig az évtized második felére, végére tehető” (Tóth 1998, 263). Ebbe az évekig tartó átalakulásba illeszkedik Ipolyfödémes amatőr színjátszása is. A darabválasztás sokkal tudatosabb, célirányosabb lett. A korábbi évekkel, évtizedekkel ellentétben, amikor a tanító választott, szerzett be színdarabokat, most a színjátszók egy-két tagja végezte ezt a munkát. Leginkább Bodzsár László, akit a Csemadok-krónika a „kultúrá­iét irányítójának" nevezett (Csemadok-krónika é. n., ősz. n.), valamint Molnár Imre és Velebni Anna. Bodzsár László a lévai Csemadok-szervezet könyvtárából hozott darabokat, ezenkívül más falvak színjátszóitól is kért. O maga erről ezt mondta: „Áttekintésem volt tel­jes mértékben, hogy a járásban melyik faluban mit játszanak vagy mit játszottak.” Molnár Im­re és Velebni Anna is többször gondoskodott a darabválasztásról, ők az ipolysági könyvtár­ból válogattak. A színjátszó körnek nem volt külön vezetője, az említett személyekben annyi­ra megbíztak, hogy az általuk választott színdarabokat szinte azonnal elfogadták. Megesett, hogy Bodzsár Lászlóék több darabot is választottak egyszerre, ilyenkor mintegy alternatívá­kat kínáltak társaiknak a választáshoz, ami így közös döntés eredménye lett. Főként vígjátékokat játszottak: az 1970-1986 közötti tizenegy előadás közül hat vígjáték, mellettük két mesejáték, két színmű és egy irodalmi színpadi előadás került színre. Ez utób­bi is az 1970-es évek jellemző műfaja, formája: bár Csehszlovákiában és Magyarországon is megvolt már korábban (az 1960-as évek elejétől, sőt néhány évvel előbb), fénykora a hetve­nes években ugyanúgy tartott. Az ipolyfödémesiek Vas Ottónak, a korszak híres irodalmi színpadi pedagógus-rendezőjének ipolysági előadásai alapján döntöttek úgy, hogy szerveznek hasonló műsort. A Petöß-estet 1976-ban mutatták be, óriási sikerét indokolja, hogy korábban nem volt ilyen jellegű előadás a faluban. Egyes verseket megzenésítettek, hegedűkísérettel adtak elő (pl. Befordultam a konyhára). Az 1968-as esztrádmüsor - a harmadik színjátszó korszak első előadása - tréfás rövid je­lenetekből, zenés részekből állt. Tizenkét ember szerepelt benne. Egyik adatközlőnk szerint azonban voltak még hasonlók kisebb-nagyobb ünnepségeken, mikor nem színdarabbal szere­peltek. Ilyen alkalom volt egy anyák napi ünnepség, vagy egy Csemadok-évzáró. Ezeken egy esztrádmüsor kb. egyórás programot jelentett, vagyis nem volt egész estét betöltő, mint egy színdarab előadása, hanem csak valamilyen rendezvény, ünnepség része volt, szórakoztató funkciót látott el. Több vonásában azonban megegyezett a színjátszással. 6. Az előadások helyszínei. Az ipolyfödémesi színjátszók más településeken, a szomszé­dos falvak színjátszói Ipolyfödémesen Az előadások helyszínei is koronként változtak. A faluban 1945 előtt nem volt kultúrház vagy közösségi ház, ezért a szóba jöhető helyszín csak az iskola lehetett. A második világháborút követően felépült az ún. régi kultúrház, az 1970-es évek elején pedig egy újabb kultúrházat építettek. Itt tartottak minden fontosabb társadalmi-kulturális eseményt: bálokat, lakodalma­kat, kisebb-nagyobb ünnepségeket, a Csemadok által szervezett rendezvényeket. 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom