Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Tanulmányok - Pusko Gábor: Romák és parasztok - fehérek és cigányok. Néhány alapvetés a roma/nem roma egymás mellett élés problematikájához Tornalján az ezredforduló környékén
információt szerezni munkalehetőségekről vagy alkalmi munkáról, ezt azonban a parasztok naplopásnak tekintik. Adatközlőim úgy vélik, hogy a nem romák hajlamosak a romákkal szembeni általánosításra, hajlamosak néhány egyén viselkedése alapján megítélni az egész cigány közösséget. Véleményük szerint vannak negatív tulajdonságok, amelyeket csak a cigányoknak tulajdonítanak, pl. szemetelés, lopás. Meglátásuk szerint a nem roma bűnözőket (csalókat, fehér galléros bűnözőket, akik milliós károkat okoznak) a fehérek nem ítélik meg olyan súlyosan, mint pl. azt a cigányt, aki ellop egy zsák krumplit. Másrészt úgy érzik, hogy a kommunista uralom idején a parasztok inkább leplezték a cigányokkal szembeni ellenérzésüket, mint napjainkban. Adatközlőim nem tudnak róla, hogy verekedésig fajuló konfliktusok alakulnának ki cigány és nem cigány csoportok között. (Ennek az állításnak ellentmondani látszik a nem romák körében készített felmérés.) Ha civakodás elő is fordul, az személyes konfliktusnak tudható be, nem pedig a faji hovatartozásnak: ftt ilyen nem nagyon /őreiül elő, meri eléggé tartsák magukat a mimik is az ilyen dolgoktól. Mer ha nincs miért valakit megszólítani, Iwgy az most cigány, vagy paraszt, vagy esetleg más nemzetségéi, ha az is viselkedik úgy, ahogy kell, akkor az a roma is viselkedik ág}’, ahogy kell, igaz-e? A helyi cigányok aszerint is tesznek különbséget a nem romák között, hogy az rendes-e, hogyan viszonyul hozzájuk. Elmondásuk szerint Tornaiján a legtöbb ember ismeri egymást, s általában jól megvannak egymással. A roma/nem roma probléma a hétköznapokon nem foglalkoztatja a romákat. Ha lenne munka, véleményük szerint nem is létezne romakérdés. Elmondták, a romák között kialakulhat konfliktus abból is, ha valaki másféle életstílust követ, ha nem az általánosan bevett közösségi normák szerint él, de összetűzések főleg a félreértésekből adódnak. Vannak konfliktusok ahhól is. hogy az ember jól akar, de csak egy szót szóljon, oszt rosszul értelmezik. Rosszul értelmezik, oszt a nagy konfliktus ahhól áll. Értelmetlenségből! Értetlenségből! Mert ha még /ót is akarna az ember, a rosszra... A helyi cigányok számon tartják azokat a cigányokat, akik vegyes házasságban élnek vagy akik tanultak, magasabb, köztiszteletnek örvendő pozíciót töltenek be, s akár leplezik is roma származásukat. A romák szívesen maguk közé fogadnak nem romákat. Véleményük szerint ezt bizonyítják a vegyes házasságok is. Az a cigány, akinek fehér a házastársa, az ,,többre tartja magát a többieknél". Tornaiján szerintük ez már nem kelt nagy megrökönyödést, de az is előfordul, hogy valamelyik féllel a rokonsága megszakítja kapcsolatait. Több olyan vegyes házasságban élő cigány van, aki elhatárolódik a romáktól, de ha nagy szükség van rá, akkor segít. Olyanokkal Tornaiján még nem találkoztak, akik tel jesen megtagadták volna származásukat: Hát a vegyes házasság, mondjak rá, az én unokáin vállalja! Hát ő is, az anyja... Habár én se vagj’ok tiszta cigány. Nekem zsidó vitt az anyám. Zsidó származását vót. De én is cigánynak érzem maga. Az apám cigány vót, hát akkor én is cigány vagyok! A fiatal romák úgy vélik, hogy ugyanazokat az értékeket tartják fontosnak, mint az idősebbek. Kiemelik a munka(hely) fontosságát, hogy legyen mire alapozni, ha családot akarnak alapítani. A fiatalok között néha előfordul etnikai konfliktus (a fiatalok szerint), ami abban nyilvánul meg, hogy pl. vendéglőben, szórakozóhelyen ezt éreztetik velük. Ez főleg a tehető75
