Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Tanulmányok - Pusko Gábor: Romák és parasztok - fehérek és cigányok. Néhány alapvetés a roma/nem roma egymás mellett élés problematikájához Tornalján az ezredforduló környékén

élek, kiváló lehetőséget biztosít a megfigyelésre. El kell azonban azt is mondani, hogy munkám során figyelembe vettem korábbi tapasztalataimat is. Az alábbiakban tehát nemcsak a mostani adatgyűjtés során rögzített információkra támaszkodom. A résztvevő megfigyelés mellett kérdőíves felmérést végeztem és interjúkat is készítettem romákkal, nem romákkal egyaránt, de nagy haszonnal tanulmányoztam a hivatalos statisztikai kimutatások mellett a lakosság-nyilvántartóban szereplő adatokat is.

Elsősorban tehát az általam gyűjtött információk alapján kívánom vizsgálódásaim eredményeit összegezni, ahol azonban fontosnak ítélem meg, hivatkozom mások eredményeire is.

Kutatásmódszertani és elméleti alapkérdések

A népszámlálási adatok cigány/magyar, cigány/szlovák viszonyban történő értékelése teljességgel lehetetlen. A témát gömöri viszonylatban Keményt! Róbert is körüljárta. Példákkal illusztrálta, hogy a népszámlálási adatok mennyire alkalmatlanok a cigányság létszámának mérésére (Keményfi 1998). Ugyanakkor felvet egy sor szakmai és etikai problémát a „Ki a cigány?” kérdéssel kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy ennek a kérdésnek bőséges szakirodaima van, s hogy jelen dolgozat keretei között nincs mód elmerülni ebben a polémiában, mindössze az általam alkalmazott eljárás bemutatásának erejéig térek ki a témára.

Tehát a „Ki a cigány?" kérdésre a következő választ adtam (saját magamnak a felmérés során):

a) cigány az, aki cigánynak vallja magát;

b) cigány az, akit annak tart a környezete.

Mivel a felmerülő kérdésre az önbevallás sem adja meg a választ egyértelműen - a demokrácia és az alapvető szabadságjogok alapelveinek értelmében ezzel semmi gond nincs, hiszen erről az oldalról nézve mindenki olyan nemzetiségű, származású, amilyennek vallja magát - ezért a fenti válaszokra adott feleletek csak együttesen adhatják meg az eredményt*. A b) válasz esetében az eredeti tételt, miszerint cigány az, akiI a nem cigány környezel - különböző ismérvek (életmód, antropológiai jelleg) alapján - cigánynak tart" (Kemény 1974. 63), annyival egészítettem ki, hogy a kérdés megválaszolásához kikértem olyan romák véleményét is, akik cigánynak (romának) tartják magukat. Ugyanakkor nem cigány adatközlőim is mind tornaijaink, itt dolgoznak, vállalnak közéleti szereplést, illetve pedagógusok, akik értelemszerűen az összes romával hosszabb-rövidebb időre kapcsolatba kerülnek. Fontos továbbá megjegyezni, hogy vannak Tornaijának olyan részei - utcák, udvarok, bérházak - ahol már csak cigányok laknak, s ez szintén segítséget jelent az etnikum körülhatárolásában. Az adatgyűjtés során legfőbb adatforrásként a Tornaijai Városi Hivatal lakosság-nyilvántartójában található jegyzék szolgált. Első körben a családnév, több esetben a keresztnév és a lakhely alapján határoltam be a roma lakosságot. Az így kialakult névsort néztük át adatközlőimmel

* Itt aztán tovább lehetne bonyolítani a sort a „Ki a cigány?” kérdés ürügyén a bennünket érdeklő szemszögből mondjuk, a kulturális azonosságvizsgálat szemszögéből nézve. Pl. ilyen alapon szlovák-e az a magyar, aki magyar származása ellenére szlováknak vallja magát? Vagy azért szlovák. mert a szlovákság kultúráját (ha létezik egyáltalán vegytiszta nemzeti nemcsak szlovák! kultúra) vallja magáénak, annak a meghatározó értékei szerint él? Vagy: keresztény-e az, aki a keresztény Európában él, szüleit megkeresztelték, de az illetőt nem, vagy ha igen, nem gyakorló hívő? (Más vallások szemszögéből nézve minden bizonnyal, a gyakorló keresztények szemszögéből nézve semmiképp.) Vagy csak azért keresztény, mert az európai népek kultúrájának egyik fontos eleme a kereszténység, a keresztény kultúra és erkölcs?

58