Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Tanulmányok - Seifert, Manfred: Farsangi perec, húsvéti tojás, bor. A kereszténység hatása a közép-európai táplálkozási kultúrára
Acta Ethnologien Danithiana 5-6 (21)03-21X14), Komárom—Komárno Farsangi perec, húsvéti tojás, bor A kereszténység hatása a közép-európai táplálkozási kultúrára Manfred Seifert 2003 elején a német Focus magazin által feltett körkérdés eredménye szerint Németország lakosságának egyharmada a böjtkor nem iszik alkoholt (Oherhayerisches Volksblatt 2003.4.7.). Ugyanezen év elején a Passaui Egyetem katolikus diákszövetsége a „bibliai étkezés” mottója alatt egy „stílusos estet” hirdetett meg „ótestamentumi ételekkel, történetekkel, énekekkel és imákkal”, miközben a meghívó Ézsaiás egy tál lencséjére utalt. Ahogy az a Genezis könyvében a 25 fejezetben áll, Ézsaiás ikertestvére, Jákob javára egy lencseleves és kenyér fejében lemondott elsőszíilötti jogáról (Ter 25, 27-34). Ez kettő, viszonylag tetszés szerint kiválasztott példája a témául választott problematikának. A kereszténységnek a közép-európai táplálkozási kultúrára kifejtett hatásával kívánok tehát a következőkben foglalkozni. Figyelmemet a keresztény vallásosságra irányítom, annak is a hivatalos, az egyház által szabályozott területére, földrajzilag pedig elsősorban a középeurópai térség, túlnyomórészt azonban a német nyelvterületre összpontosítva. Az indusztrializált társadalom szekularizált életében a jelzett összefüggés jelentéktelennek tűnik, hiszen az itt és most élők nagy része mindennapi táplálkozási magatartásában a személyes vonzódásnak, az anyagi lehetőségeknek, az egészségügyi megfontolásoknak és további ésszerűen megalapozott (vagy annak tűnő) motívumoknak kötelezi el magát. Mindazonáltal egy átfogóbb művelődéstörténeti megközelítésnél, a vallás és étkezés között egy általános, hosszan tartó kapcsolat mégis felismerhető. Fliszen a táplálékfelvétel az emberi élet kialakításának alapformája és ezáltal kulturális művelet. Az étkezés és az ivás azonban egyszersmind szociális történés is. Ezek a nézőpontok a vallásokban is központi szereppel bírnak. Ennek megfelelően a vallásban kijelölt utak, amelyek az életforma kialakításához vezetnek, kifejeződnek a táplálékkal és itallal való érintkezésben is (Schmidt-Leukel 2000). Milyen módon volt képes a keresztény vallás hatást gyakorolni a közép-európai táplálkozási kultúrára? Ahhoz, hogy ezt a kérdést módszeresebben körbejárhassuk, közelebbről kell megvizsgálni a két vonatkoztatási pontot, a vallást és az étkezési kultúrát. 1. Táplálkozási kultúra és a keresztény vallás - egy kölcsönhatás lehetőségeiről A keresztény vallás számára formálisan három kiindulási szint áll rendelkezésre, amelyeket a táplálkozási szempontok tematizálása során felhasználhat és története során fel is használt: 1. a forrásszöveg, a Biblia; 2. ennek a forrásszövegnek a magyarázatai és értelmezései, ahogy azok verbálisán, irodalmi és művészi-esztétikai formában megjelenhetnek: prédikációkban, nyilvános állásfoglalásokban, egészen a dogmákig, valamint képeken és szobrokon; 23
