Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
A Temetkezési (temetői) Kultúra Központi Intézete tudományos szempontból (kultúrtörténet, szociológia, néprajz stb.) foglalkozik a témával. Könyvsorozatot is indított (Kasseler Studien zur Sepiilkralkultiir), amelynek eddig tíz kötete jelent meg. Egy nagyszabású lexikonsorozat kiadását is elhatározták, ennek egy-egy kötete a társadalomtudományok különböző ágainak szemszögéből mutatja be a temetkezési és temetőkultúrát. A Temetkezési- és temetőkultiirci nagylexikona első megjelent kötete Néprajz és kultúrtörténet alcímet viseli. A lexikon összeállítója Reiner Sörries, a Múzeum és az Intézet igazgatója, akinek előszavából megtudhatjuk, hogy e kiadvány összeállításának és megjelentetésének gondolata már nagyon régen felvetődött, hiszen azt még elődje. Hans-Kurt Boehlke igazgató kezdeményezte. A múzeum létrehozásával kapcsolatos tengernyi teendő miatt (anyaggyűjtés, rendszerezés, kiállítás összeállítása) hosszú ideig nem tudtak időt szentelni a terv megvalósítására. Amikor végre sor került az anyaggyűjtésre, nagyban megkönnyítette a dolgot, hogy a múzeum közben olyan egyedülálló könyvtárat épített ki, amely a német nyelvterület leggazdagabb (s persze folyamatosan gyarapodó) ilyen jellegű könyvállományával rendelkezik. A lexikon összeállításánál nagy segítségükre volt, hogy 1994 óta ez az intézmény rendszeresen megjelenteti a temetkezéshez kapcsolódó szakirodalom éves bibliográfiáját is. Az első kötet tehát néprajzi és kultúrtörténeti szempontból segít eligazodni a temetkezési és temetőkultúra útvesztőjében. A németektől megszokott alaposan átgondolt szerkesztésnek köszönhetően kitér a téma minden vetiiletére, például olyan (viszonylag) új jelenségekre is, mint a síremlékeken található porcelán foglalatú fényképek. A lexikon összeállításánál szinte kizárólag a német nyelvterületre összpontosítottak. Mint általában a lexikonoknál lenni szokott, az egyes címszavaknál itt is megtalálhatók az irodalmi hivatkozások, s a lexikon legvégén a leggyakrabban hivatkozott kötetek minden fontos bibliográfiai adatát tartalmazó lista. Valóságos kincsesbánya ez a lexikon a témát kutató számára! A kitűnő minőségű, összesen 147 fénykép csak emeli a kötet értékét. Milyen jó lenne, ha akadna egy megszállott kutató, aki a németek mintájára összegyüjtené a magyar nyelvterület halálra és temetkezésre vonatkozó szakirodalmát! A tervek szerint a lexikon 5 kötetes lesz, már folyik a második, a temetkezést és temetőkultúrát a régészet és művészettörténet szemszögéből bemutató kötet számára összegyűjtött anyag rendszerezése. P. Szalay Emőki:: Úrihímzések Hajclú-Biharban. Debrecen: KLTE Néprajzi Tanszék 2000, 14S p. ill. /Studia Fokloristica et Ethnograpica 42./ L. Juhász Ilona P. Szalay Emőke a debreceni Déri Múzeum munkatársaként már évek óta foglalkozik az úri hímzés kutatásával. Az említett múzeum gyűjteményében több mint 20 darab, XVII-XV1II. századból származó ilyen textília található. A szerző e gyűjtemény feldolgozása mellett az utóbbi évtizedben bejárta Hajdú-Bihar megye református gyülekezeteit, ahol feltérképezte az ott található úrihímzéses anyagot. Jelen kötetben egyrészt saját eredményeit teszi közzé, másrészt összefoglalja a magyar néprajz úrihímzések kutatásában elért eredményeit. Az úrihímzések felé a 20. század harmincas éveiben fordult komolyabb figyelem, ekkor kezdte munkásságát az úrihímzések kutatásának úttörőjeként számon tartott, Palotay Gertrud, aki felhívta a figyelmet a református gyülekezetekben őrzött hímzett textíliák jelentőségére. Szalay Emőke megállapítja, hogy az általa kutatott terület (Hajdú-Bihar megye) érintő, az úrihímzésekkel foglalkozó szakirodalom nagyon szegényes. Annak ellenére igaz ez, hogy Palotay Gertrúd úrasztali kendőkről szóló tanulmányában foglalkozott a debreceni gyülekezet régi 203
