Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Könyvismertetések

Ág Tibor, Bartók Béla, Vargyas Lajos) által lejegyzett, valamint a szerző által gyűjtött dudanóták és táncok kottázott anyaga teszi ki. A kiadványt szlovák nyelvű összegzés zárja.

Néprajzi Értesítő. Annales Mitsei Etlinographiae. 84 (2002), 85 (2003)-UA budapesti Néprajzi Múzeum évkönyvének két utolsó, mindkettő 2003-ban megjelent kötete voltaképpen tematikus összeállítás. A 84. számban A néprajzi kiállítás problematikáját járják körül a szerzők, alapvetően a néprajz szakos magyar muzeológusok 2001. évi országos találkozóján elhangzott előadások anyagára támaszkodva. Ezeket a szövegeket Fejős Zoltán bevezető gondolatai nyitják (A kiállítás mint ármeneti rítus), ám mindezek előtt, hogy az olvasó a „nemzetközi” szakirodalomba is betekintést kapjon, először Gottfried Korff, tübingeni néprajzprofesszornak, a S1EF 2001-es budapesti kongresszusán elhangzott előadásának magyar fordítását olvashatja el (A néprajzi múzeum: a meghökkentés iskolája?). Jacques Marder és Zempléni András a párizsi, 2005-ben megnyíló Művészetek és Civilizációk Múzeuma előkészítő munkálatai során felgyülemlett tapasztalatait osztja meg az érdeklődővel (A jelentés kiállítása), míg Elizabeth Edwards oxfordi antropológus és fotótörténész a néprajzi múzeumok és a fényképhasználat sokoldalú kapcsolatrendszerét tekinti át (A fényképészet újraértelmezése a néprajzi múzeumban). A magyar szerzők a néprajzi muzeológia tradicionális elemeit, modern törekvéseit, a zárt és szabadtéri néprajzi múzeumok egymás irányába való nyitási lehetőségeit, a vidéki múzeumok helyzetét és a felvetett problematika-komplexum még számtalan aspektusátjárták körbe.

A Néprajzi Értesítő 85. kötete a 2002. június 25-én elhunyt K. Csilléry Klára munkássága, szemléletmódja nyomdokaiban járva a magyar népművészet, a paraszti bútorok egy-egy kérdését járja körül. Az első négy tanulmány a Magyar Néprajzi Társaság Anyagi Kultúra Szakosztálya és a Néprajzi Múzeum által, K. Csilléry Klára emlékére rendezett ülésszakon hangzott el először, ám szellemiségében a többi is a nagy előd munkásságához kapcsolódik. Közülük itt Nagy Varga Vera dolgozatát kell kiemelni (Komáromi asztalosok a 17-19. században. Tények és feladatok a komáromi asztalosság kutatásában).

Novák László Flrlnc: Földművelő gazdálkodás az Alföldön. Nagykőrös 2002, 152 p., ill. /Arany János Múzeum Kismonográfiái 14./-lj-A szerző, a nagykőrösi Arany János Múzeum igazgatója, aki - s ezt a bibliográfusoknak mondom - azonos azzal a Novák Lászlóval, aki évtizedeken keresztül fontos könyveket, tanulmányokat adott közre a népi építkezés, gazdálkodás, temetőkultúra stb. témaköreiből, jelen munkájában az Altöld hagyományos földművelését mutatja be, nem kis mértékben a nagykőrösi levéltár forrásanyagára támaszkodva. A munka egy része a szerző által 2000 májusában Nagykőrösön megrendezett. Gazdálkodás az Alföldön c. konferencián előadásként is elhangzott. A könyv tagolása is hagyományosnak mondható. A táji környezet bemutatása után a határhasználat kérdéseivel, valamint a termesztett növényekkel foglalkozik, majd a földművelés eszközeit és munkafolyamatait tárgyalja. Külön alfejezetet szentel a gabona- és kapásnövények termesztésének a szántástól a tárolásig, valamint a szőlészet és borászat, továbbá a kertészkedés kérdéseinek is. A munkát információgazdag képanyag, valamint angol nyelvű összefoglalás egészíti ki.

196